Vízhiány sorozat 5. rész: Nigéria

Ezen a héten – Nepál után – ismét Afrikában folytatjuk a globális vízhiány lokális példáinak elemzését. Hatrészes sorozatunk ötödik állomása Nigéria.

A Water Aid nemzetközi körképébe szervesen illeszkedik Nigéria, ahol gyakorlatilag az összes eddig ismertetett vízgazdálkodási probléma egy helyen koncentrálódik. A népes afrikai államban sem jutnak el a céltámogatások az önkormányzati szintig, és mivel a lokális vízmű hálózatok önkormányzati üzemeltetésben vannak, ezért természetesen a vízszolgáltatásban komoly nehézségek mutatkoznak.

A Water Aid Nigéria esetében azt szorgalmazza, hogy az ország végre tegye rendbe a vízszolgáltatás jogszabályi kereteit, fogadjon el megfelelő törvényeket, hogy az önkormányzatok hozzájussanak az üzemeltetési költségekhez. Ezzel azonban még nem ért véget a feladatok sora. Meg is kell tanítani az önkormányzati szektorban dolgozókat arra, hogy önmaguk működtessék a vízhálózatot, fel kell ruházni őket a megfelelő szakmai tudással, menedzsment képességekkel.

A 140 milliós országban 2006 és 2015 között minimum kétmilliárd dollárra lesz szükség ahhoz, hogy Nigéria elérje a korábban kitűzött célokat. A nigériaiak 55 százaléka vidéken él, olyan területeken, ahol a vízellátás, a csatornázottság, a szennyvízelvezetés nem megoldott. A lakosság mindösszesen 30 százaléka jut hozzá a vezetékes ivóvíz valamilyen formájához – derül ki a tanulmányból. Ez az arány országosan, tehát a városlakókat is beleszámítva sem haladja meg a 44-48 százalékot, ami nem nevezhető túlságosan magasnak.

A jelentés Enugu példáját taglalja részletesen. Enuguban 17 helyi önkormányzat működik, és még a körzeten belül is óriási különbségek vannak az egészségügyi- és vízellátás tekintetében. Van olyan város, ahol a lakosság 58 százaléka jut hozzá tisztított vízhez, és szennyvízelvezetéshez, máshol ez az arány alig haladja meg a 10 százalékot. El lehet képzelni, milyen higiéniás állapotokat bújnak meg egy ilyen adat mögött. Udenu városban például alig 35 ezer emberhez jut el a biztonságos vezetékes ivóvíz, ami a körzet egészének lakosságát tekintve 1 százalékos eredmény, ha egyáltalán annak tekinthető.

A Water Aid vizsgálatainak konklúziója ismerős lehet a sorozatunk rendszeres olvasói számára. Nigériában megtörtént ugyan a központi feladatleosztás, de a decentralizáció csak a munkára, nem pedig az azzal járó anyagi támogatásokra vonatkozik. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy az önkormányzatok anyagi értelemben is függetlenek legyenek a központi hatalomtól, a politikai vezetéstől.

 

Forrás: vizpiac.hu

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez