Amira hercegnő szerint az a hátulütője annak, ha ennyi mindennel foglalkozik az ember, hogy nem tud sok minőségi időt együtt tölteni a szeretteivel. Pedig Isten a tanúja annak, hogy keményen próbálkozik – mondja az al Arabiyának. De a napirendje rendkívül szoros, az említetteken túl ugyanis a nőjogok szószólója is abban az országban, ahol a nők még autót sem vezethetnek. Többször megjelent a világsajtóban is, ahol a közel-keleti nők helyzetének megváltoztatásáért emelt szót. És ezzel sok konzervatív haragját vívta ki Szaúd-Arábiában. Életveszélyes fenyegetéseket is kapott, de azt mondja: a pozitív visszajelzések, és az, hogy hisz az ügyben, amit képvisel, teszik lehetővé, hogy ne adja fel.
Ő az elnöke és társalapítója a Tasamy Társadalmi Kezdeményezés Központnak is: ez az alapítvány pénzt és lehetőséget ad azoknak, akik valamilyen önkéntes kezdeményezéssel állnak elő Szaúd-Arábiában. “Amikor elkezdtük ezt a projektet, észrevettük, hogy az egész országban csak 800 civil szervezet van. Kutatásba kezdtünk arról, hogy az emberek miért nem akarnak ilyeneket létrehozni, miért nem vesznek részt a non-profit szférában. Mindenki azt válaszolta: azért, mert abból nincs pénz. Meg hogy ez nem elég jó opció nekik, inkább dolgoznának a kormányban vagy a privát szektorban.”
Most viszont sok fiatal szaúdi alapított civilszervezetet, miután részt vett az általuk biztosított képzésen. Például Hamza Iskandar, aki elindította a #fightcancerwithasmile-t: egy olyan hashtaget, amely ma már nagyon népszerű, és ezért meg tudta alapítani Rákkal küzdők támogatási központját is.
Vagy ott van a csökkent látóképességű, fiatal Mohammed Szaad, akinek több mint 26 ezer követője van a Twitteren: ő gyengénlátókat tanít arra, hogyan tudják használni a közösségi médiát. Amira hercegnő azt mondja: reméli, hogy a következő években még több sikertörténetük lesz.
A héten az Abu Dhabiban tartott médiacsúcs nőkről szóló panelbeszélgetésén arról beszélt: a közösségi média milyen nagy szerepet játszik abban, hogy egyre több nő kapcsolódik bele az üzleti világba. “Ez egy szabad platform, a nőknek ugyanolyan lehetőségeik vannak rajta, mint a férfiaknak. Kifejezhetik magukat, úgy, ahogy a való világban nem. Itt nincsenek kritériumok: bárki jelen lehet, párbeszédet kezdeményezhet, vagy létrehozhat egy hashtaget.” A közösségi média megnyitotta az emberek tudatát: sok olyan konzervatív hittudós, aki ellene volt annak, hogy a nők egyáltalán hallassák a hangjukat, most nőkkel vitázik például a Twitteren.
A nőkön kettős teher van, ha karriert akarnak csinálni a térségben: a munka mellett ugyanúgy elvárják tőlük, hogy helyt álljanak a gyereknevelésben és a háztartásban, mintha csak az lenne a dolguk, vagyis mintha otthon maradnának. A Közel-Keleten a felsővezetők kevesebb, mint 1 százaléka nő – mondja, és hozzáteszi: ez a világon a legrosszabb arány.
A médiában pedig még rosszabb a helyzet, az ugyanis heti hétszer 24 órás biznisz. De itt is van fejlődés – meséli Al Taweel, egyre több nő alapít produkciós irodát vagy reklámügynökséget. “Ha csak panaszkodunk, hogy nincs munka, és otthon ülünk, semmit nem csinálunk, akkor a gyerekeink is panaszkodni fognak, meg az ő gyerekeik gyerekei is. És ennek soha nem lesz vége. Könnyű azt mondani, hogy nehéz a helyzet. És hogy csak csepp vagy a tengerben. De te és a többmillió másik csepp olyan hullámmá tudtok összeállni, amelyik megváltoztatja a szaúdi társadalmat.”