A termék-, és árusegélyek az afrikai szegénységen, éhezésen igazából nem segíteni – mondta el Suha György. Az afrikai országok feketepiacain megjelennek a segélyszállítmányok egy sajátos újraelosztási rendszer keretében. Így van ez a ruhaneműkkel, háztartási eszközökkel is. Afrika vonatkozásában kifejezetten drága dolog a szállítás, így felmerül a segélyezés hatékonyságának a kérdése is. Nem tűnik-e esetleg hatékonyabb segélyezési módnak, ha a szállításra szánt pénzt egy más típusú segélyezési programokra költik?- tette fel a kérdést.
A mentőautók lejuttatása nagyon tipikus állatorvosi lova a segélyezési hibáknak. Olyan országokba vinni mentőautókat, ahol egyébként a sürgősségi betegellátás semmilyen rendszere nem működik, nincs hívó központ, nincs központi betegellátás, a beteget nem tudják honnan, hová vinni, ahol a mentőautók fenntartása sokba kerül, az üzemanyag kifejezetten drága, ott ez az egész mentőautó kérdés tulajdonképpen arra egyszerűsödik, hogy egyfajta kommunikációs akcióként erősítse az európai ember szolidaritását Afrika felé.
Sok olyan európai politikust és politikai nézetet ismerünk, aki/ami azt mondja, hogy Afrika egyes országai, egy esetleges globális krízis időszakában megtermelhetik a világ élelmiszer tartalékát. Kiváló minőségű termőterületek vannak Afrikában. De a lényeg, hogy meg kell próbálni a segélyezést adekvát módon megszervezni. Olyan dolgokat kell küldeni segélyként, amelyeket ott valóban tudnak használni. Például a m unkanélküli afrikai vidéki lakosság gondját meg lehet oldani néhány lábbal hajtható varrógéppel, hiszen ezzel ott ruhát készítenek, a ruha a piacra kerül, abból bevételük származik. Ez a helyi afrikai gazdaság mikro szintjén, de a gazdaság élénkítésének is egyfajta nagyon egyszerű eszköze lehet. A motorizáció Afrikában is elterjedt. Az ehhez szükséges szolgáltatási háttér azonban fejletlen. Egy hidraulikus emelővel, egy kompresszorral, egy hegesztő berendezéssel adott esetben egy kisebb régiót kiszolgáló autószerviz alapjait lehetne megteremteni. Ez szintén bevételeket generál a helyi lakosságnak. Millió olyan dolog van, amelyben a logikát kellene keresni, de a segélyezés egy üzlet, egy biznisz – vélte Suha György.
Forrás: AHU – A-O D