Az afrikai egyetemek teljesen „elnéptelenedtek”, mivel a tudósok megállás nélkül áramlanak a fejlett országokba, állapította meg az Afrikai Tudományos Akadémiák Hálózata (Network of African Science Academies, NASAC). A NASAC írásban fordult a fejlett és feltörekvő államok G8+5 elnevezésű csoportjához nagyobb befektetéseket követelve az afrikai kutatási infrastruktúrába. A G8+5 csoport a G8 államok, valamint Brazília, Kína, India, Mexikó és Dél-Afrika kormányfőit tömöríti, következő találkozójukra jövő hónapban, Olaszországban kerül sor.
A NASAC adatai alapján az összes afrikai tudós harmada a fejlett országok valamelyikében él és dolgozik, és ez ellehetetleníti az afrikai fejlődési törekvéseket. Kimutatták, hogy a nemzetközi folyóiratok cikkeinek mindössze 1,4%-a származik afrikai szerzők tollából.
Az afrikai tudósok közleménye szerint a tudomány és a technológiai infrastruktúra fejlesztése kulcsfontosságú a fenntartható gazdasági növekedés szempontjából.
„Ez a cél csakis akkor teljesülhet, ha Afrika kineveli és meg is tartja a kiváló tudósok és technológusok döntő többségét, akik rendelkeznek a kontinens legégetőbb tudományos, technológiai és gazdasági problémáinak megoldásához szükséges tudással és szakértelemmel” – fogalmaz a NASAC közleménye.
Az afrikai hálózat azt várja a fejlett államoktól, hogy fektessenek pénzt az afrikai egyetemek újjáépítésébe, támogassák azokat a tudósokat, akik posztgraduális és posztdoktori munkájukat Afrikában folytatják, valamit erősítsék az Afrikából elvándorolt és az Afrikában tevékenykedő tudósok közti kapcsolatokat.
„Az agyelszívás jelentette kihívásra elsősorban Afrikának kell megoldást találnia. A G8+5 országok azonban hozzájárulhatnak ehhez, amennyiben pénzügyi támogatást nyújtanak az afrikai infrastruktúra fejlesztéséhez” – áll a közleményben, amelyet júliusban mutatnak be a világ vezető hatalmainak.
Az Európai Bizottság szóvivőjének nyilatkozatából kiderül, a Bizottság meg van róla győződve, hogy a tudomány kulcsszerepet játszik az Afrikát érő különböző kihívások sikeres kezelésében, és az afrikai tudósok az afrikai kontinens meghatározó szellemi tőkéjét képviselik.
Az Európai Unió és az Afrikai Unió tavaly számos úttörő jellegű projektet indított el a tudomány, az információs és kommunikációs technológiák, valamint az űrkutatás terén való együttműködés erősítése érdekében.
Az afrikai tudományos élet megerősítése által a hazai és külföldi kutatók szemében is növekedni fog a kontinens vonzereje, mondta a szóvivő, majd hozzátette, hogy ez a „szellemi vérkeringés” felélénkítését ösztönözné az agyelszívás helyett.
„A Bizottság értéknek tekinti az ötletek, a kutatók és a tudás mobilitását. A mai globalizált és a kölcsönös függőség szálaival átszőtt világban a „szellemi vérkeringés” frissítését feltétlenül támogatni kell. Segíteni fogunk Afrikának, hogy a tudományos kutatás vonzó helyszínévé válhasson” – áll a Bizottság egyik nyilatkozatában.
Az EU kidolgozta a „kék kártya” néven ismertté vált munkaengedélyezési rendszert, így próbál magasan képzett külföldieket az Unióba csábítani a körvonalazódó demográfiai válság és a szakképzettek relatív hiányának ellensúlyozása végett.
A terv bírálói szerint csak fokozná az agyelszívást, az EU azonban többször nyomatékosította, hogy a kék kártya biztosítékokat tartalmaz, amelyek mérsékelnék a fejlődő országokra kifejtett esetleges negatív hatásokat.
Forrás: AHU – A-O D.