A világszervezet képviselői nem hivatalos eszmecserére Addisz-Abebába invitálták két olyan darfuri milíciának a vezetőit, akik nem írták alá a térségre vonatkozó legutóbbi békeegyezményt. Ebből adódóan ez a dokumentum értéktelen papír és csak ebben az évben újabb 460 ezer embernek kellett elhagynia otthonát a darfuri régióban. Az un. „Szudáni Felszabadító Hadsereg” és a „Mozgalom az Egyenlőségért és Igazságért” nevet viselő milíciák vezetői majd egy hetet tölthettek egy luxusszállodában. Viszont ennek egyfajta megállapodás kényszer volt az ára. Állítólag az ENSZ ugyanazt a taktikát követte, mint annak idején az USA Daytonban, a volt jugoszláviai háború fő haduraival. Tehát a két darfuri vezetőt bezárták egy lakosztályba és azt mondták: addig nem jöhettek ki, amíg meg nem állapodtok a fegyverszünetről. Persze egy nem hivatalos „műhelymegbeszélésről” nem adnak ki ünnepélyes kommünikét, de a kiszivárgó információk szerint a felek elvben megegyeztek és készek tárgyalni majd a szudáni központi kormánnyal is, amelynek képviselői nem voltak ott Addisz-Abebában. A külső megfigyelők ugyanakkor pesszimisták. A darfuri háborúskodás, az etnikai és vallási alapon szemben álló fegyveres milíciák között már több, mint egy évtizede zajlik és sok, a mostanihoz hasonló békekezdeményezés fulladt már kudarcba. A szudáni kormány szerepe is több mint vitatható, jelenleg pedig csak külső szemlélő, mert elvesztette befolyását korábbi szövetségesei fölött. Ebben az évben csaknem fél millióval nőtt a menekültek eddig is milliós nagyságrendje, a halottak száma is csak becsülhető, de mindenképpen több százezres nagyságrendű.