Az Afrikán kívüli emberiség egésze annak a mindössze körülbelül 200 fős törzsnek a leszármazottja, amely mintegy 70 ezer évvel ezelőtt kelt át a Vörös-tengeren – állapították meg genetikusok és régészek. A BBC 2-es csatornáján futó, The Incredible Human Journey (A hihetetlen emberi utazás) című dokumentumfilm-sorozat megalkotását megelőző genetikai vizsgálat során a tudósok arra jutottak, hogy Európa, Ázsia, Ausztrália, Észak- és Dél-Amerika népessége egy meglehetősen kis létszámú csoportra vezethető vissza. (Itt természetesen figyelmen kívül kell hagyni az Afrikából a középkortól kezdve elszármazott, elhurcolt emberek, például a rabszolgák leszármazottjait – a szerk.)
Az értelmes ember, azaz a homo sapiens a jelenlegi ismeretek szerint körülbelül 195 ezer évvel ezelőtt alakult ki Kelet-Afrikában, legalábbis itt, Etiópia területén kerültek elő a legkorábbi maradványai. 150 ezer évvel ezelőtt Afrika távoli részeire is eljutott, amit bizonyítanak a Dél-Afrikában, a Jóreménység-fokánál megtalált fosszíliák.
A legkorábbi, Afrikán kívüli homo sapiens-leletek a mai Izrael területéről kerültek elő, korukat mintegy 100 ezer évesre becsülik. Ezek azonban egy olyan csoporthoz tartoznak, amely – feltehetőleg az éghajlat kedvezőtlen alakulása miatt – kihalt, mielőtt a Föld távolabbi pontjaira is eljuthatott volna.
A kezdet volt nehéz
Érdekes, hogy Afrikában 14 ősi emberi populációt azonosítottak – vagyis ennyi csoportnak élnek ma is leszármazottjai -, ám a genetikai vizsgálatok szerint ezek közül csak egyetlen egy volt képes arra, hogy a világ többi részét is meghódítsa.
Ez a körülbelül 200 fősre becsült csoport mintegy 70 ezer évvel ezelőtt kelt át Afrikából Arábiába, amikor az alacsony tengerszint miatt a legkeskenyebb ponton csak mintegy 12 kilométer választotta el egymástól a két területet a mai 29 kilométer helyett.
Innentől kezdve menetelésük megállíthatatlan volt: ötezer év alatt nemcsak Kelet-Ázsiába, hanem Ausztráliába is eljutottak, 50 ezer éve a Boszporuszon keresztül megérkeztek Európába, 20 ezer éve a beringiai földhídon át Észak-Amerikába, majd 15 ezer éve Dél-Amerikába.
Az eredmények egyik érdekes tanulsága, hogy az Afrikát elhagyó emberek sokkal jobban függtek a szerencsétől és a kedvező éghajlati változásoktól, mint korábban gondolták, amikor elsősorban az alkalmazkodóképességet és a kiváló vadászati képességeket helyezték előtérbe.
A kutatásban mások mellett az Oxfordi és a Bristoli Egyetem tudósai működtek közre.
Forrás: The Daily Telegraph