Árva gyerekeket segíteni ment Szíriába a fiatal nő. Tavaly augusztusban rabolták el, több más segélymunkással együtt, akiket azóta már elengedtek. A lányt nem. Ő az egyetlen amerikai nő az Iszlám Állam fogságában. És, ha kivégzik, ő lesz az első nyugati nő, akivel végez a terrorszervezet.
Amerikai szakértők szerint hosszasan fogja fontolgatni az Iszlám Állam, hogy mi legyen a fiatal nővel: mérlegelni fogja, nem riasztaná-e el a kivégzése azokat a potenciális nyugati dzsihád-harcosokat, akiknek toborzásába, szíriába édesgetésébe oly sok munkát fektet a terrorszervezet. Mert nőket és gyerekeket ölt már meg az ISIS, de nyugati nőt, főleg kamera előtt, még soha.
A lány nevét a szülők kérésére egyetlen médium sem közli. A család attól tart ugyanis, hogy akkor még rosszabb helyzetbe kerülne a gyermekük. Most még reménykednek. Az ötödik, és eddig utolsóként lefejezett, szintén 26 éves Peter Kassig kivégzéséről közzétett videón ugyanis, a korábbiaktól eltérően, nem mutatták be a következő áldozatot. Ehelyett azt mondták a 16 perces film végén, hogy most már az amerikai városok utcáin fognak amerikaiakat gyilkolni. Arra, hogy most miért maradt el a szokásos „rituálé” a következő, narancsszínű ruhába bújtatott potenciális áldozat megnevezésével, több teória van. Például az, amely szerint Kassigot csak a halála után fejezték le, valójában nem is az Iszlám Állam végzett vele, hanem véletlenül egy amerikai légicsapás.
Szóval az, hogy a forgatókönyv változása ad-e okot a reményre a 26 éves lány családjának, egyelőre nem világos. Annyit tudni, hogy az Iszlám Állam több mint 6 millió dollár váltságdíjat kér maradék amerikai túszáért. Ez egyébként az amerikai foglyok esetében általános, és annyira magas, hogy szakértők szerint azt jelzi: igazából nem is a pénzre hajtanak az esetükben a terroristák. Inkább propaganda-hadjáratukban akarják őket felhasználni. Hiszen más, európai túszok esetében az összeg jóval alacsonyabb volt. Igaz, Európában vannak olyan államok, amelyek fizetnek. Nem úgy, mint Washington. Obama elnök politikája az, hogy nem fizetnek terroristáknak váltságdíjat, és nem egyszer felhívták a hozzátartozók figyelmét is arra, hogy büntetőjogi eljárás indulna ellenük, ha ők ezt megtennék. Az Egyesült Államokban sokan bírálják ezt a gyakorlatot.
A hét elején mindazonáltal arról beszélt a Fehér Ház egyik szóvivője, hogy az elnök elrendelte a tengeren túl fogva tartott amerikaiakkal kapcsolatos politika felülvizsgálatát. Azt mondta: a kormányzat célja mindig is a az volt, hogy minden törvényes eszközzel segítse a családokat szeretteik hazahozatalában. És most, hogy egyre több amerikai esik terrorcsoportok túszául, szükség van változtatásokra. Hogy ezek konkrétan miben állnának, arról nem ejtett szót, csak annyit tudni, hogy vizsgálják a családok bekapcsolódását, a titkosszolgálati adatgyűjtést és a diplomácia hatékonyabb bevonását a túszok kiszabadításába. Így azt egyelőre nem tudni, hogy a váltságdíjak ügyében lehet-e bármilyen változás.