Alig egy évvel azután, hogy az afrikai, ázsiai vagy karib-tengeri éhséglázadások képei töltötték meg a híradókat, az élelmiszer ismét biztonsági kérdéssé vált. Mint arról a Financial Times a héten beszámolt, egy jelentés, amelyet a G8 április 18-20-ra a összehívott mezőgazdasági tanácskozására készítettek elő a szakértők, „azonnali beavatkozásokat” sürget. A jelentés szerint abban az esetben, ha semmit sem tesznek ellene, a strukturálissá váló élelmiszerválság „nemcsak a kereskedelmi, hanem a szociális és a nemzetközi kapcsolatokban is olyan súlyos következményekkel járhat, amelyek közvetlen hatást gyakorolnak majd a nemzetközi politika biztonságára és stabilitására."
A FAO, a nemzetközi élelmezési szervezet szerint 2009-ben több mint egymilliárd lesz az alultápláltak száma, szemben a 2008 végi 963 millióval. A 2008 tavaszán elért csúcshoz képest az élelmiszerárak csökkentek ugyan, de még mindig 19 százalékkal magasabbak a 2006 évi átlagnál.
A G8 számára készített jelentés szerint „senki sem tagadja ugyan, hogy a mezőgazdasági nyersanyagok iránti kereslet növekedése és az éghajlat felmelegedése növeli a hiány és az élelmiszerárak emelkedésének veszélyét, de a gazdag országok továbbra sem veszik tudomásul a mezőgazdasági kérdést. A londoni G20-on nem tekintették kiemelt témának, bár az Egyesült Államok a csúcs végén bejelentette, hogy megkettőzi a szegény országok mezőgazdasági termeléséhez nyújtott támogatását, Franciaország pedig az afrikai mezőgazdaság számára készül beruházási alapot létesíteni.
Az IRIS nemzetközi stratégiai kutatóintézet kutatási igazgatója, Sophie Bessis szerint „harminc éve alábecsülik e kérdés fontosságát". A nemzetközi geostratégiai szakértők mostanában már kezdik felismerni az ivóvíz fontosságát, de a mezőgazdasági problematikát továbbra is elhanyagolják. A szakértő szerint a mezőgazdaság nemzetközi és nemzeti téren egyaránt politikai destabilizáló tényező: nemzetközi téren azért, mert ezen a kérdésen hiúsulnak meg a Kereskedelmi Világszervezet szabadkereskedelmi tárgyalásai, nemzeti szinten pedig a drága élelmiszerárak könnyen destabilizálhatják a bizonytalanabb legitimációjú kormányokat
Aly Abou Sabaa, az Afrikai Fejlesztési Bank illetékese legutóbb a Banque de France kollokviumán mutatott rá, hogy míg Európában az élelmiszerárak emelkedése oda vezetett, hogy az emberek változtattak vásárlási szokásaikon, „Afrikában ez élet és halál kérdése, még az államok létét is veszélyezteti". Különösen ártalmas az árak ingadozása, mert kiszámíthatatlanná teszi a mindig az előző évi eredmény alapján tervezett mezőgazdasági termelést. A hitel elapadása újabb veszélyeztető tényező, a mezőgazdaságban minden ettől függ. Közben az államok költségvetési tartalékai is apadnak, így nehezebben támogathatják az élelmiszerárakat.
Forrás: Le Monde