A NATO célja az “afganizálás” – Megvan az új főtitkár. Békés tüntetések és zavargások egyaránt kísérték szombaton is a NATO jubileumi csúcstalálkozóját, amelynek keretében a franciaországi Strasbourgban és a szomszédos németországi Kehlben is megemlékeztek az atlanti szervezet hatvan évvel ezelőtti megalapításáról, s egyben a tagok között üdvözölték Albániát és Horvátországot.A csúcs zárására megegyeztek abban is, hogy a dán Anders Fogh Rasmussen lesz az új NATO főtitkár, vagyis sikerült meggyőzni az ellenkező törököket. A péntek esti vacsorán és a szombat délelőtti plenáris ülésen elsősorban a NATO hatékonyságának növeléséről, az afganisztáni erőfeszítések fokozásáról, Oroszországról és a Nyugat-Balkánról esett szó. Magyar részről elhangzott: ha a Balkánon felszabadulnak a békefenntartóink, akkor esetleg Afrikában vállalhatnak feladatokat, az Európai Unió kötelékében.
Az atlanti szövetség vezetői szombaton reggel sétáltak át a közúti hídtól délre fekvő gyaloghídon, emlékezve a második világháború utáni német-francia megbékélésre, és a NATO megalapítására. A Németországból induló csapatot a francia oldalon Nicolas Sarkozy fogadta, majd az ünnepélyes fotózás következett. Berlusconi olasz kormányfő azonban lemaradt az első képekről, mert éppen Erdogan török kormányfőt győzködte mobiltelefonon, hogy fogadja el a dán Anders Fogh Rasmussen kinevezését a NATO főtitkári posztjára. Ankara a 2005-ben, egy dán lapban publikált Mohamed karikatúrák miatt ellenzi a jelölést. Az olasz politikus azonban elérte a második fotózási alkalmat, így is feltűnést keltett azonban nem túl diplomatikus viselkedésével.
Afrikába mehetnek a magyar katonák
"A vita lényege a hatékonyság növelésében foglalható össze – mondta Szekeres Imre védelmi miniszter. Hogyan lehet a világválság közepette, a költségvetési szorításban többet kihozni a szervezetből. Szerinte elismerést keltett a magyar szerepvállalás Afganisztánban és a Balkánon, s Magyarország az Egyesült Államok és Nagy-Britannia után következik a műveleti tevékenységben, hadereje létszámának 12 százalékát köti le valamilyen katonai feladatban. A másik két ország 15 százalék körül mozog, a többi tagország pedig jóval e szint alatt.
Szekeres úgy látja, ezért kapott figyelmet az a magyar javaslat, hogy a NATO-n belül tagországok egy csoportja is összefoghat valamilyen hatékonyságnövelő cél érdekében. Példaként említette tizenkét tagállam közös programját katonai szállítógépek üzemeltetésére pápai központtal. Közös pénzalap létrehozásával is javítani lehetne a hatékonyságot, de a védelmi miniszter szerint ez egyelőre nagy viták tárgya.
A szövetségesek Magyarországtól nem kértek további vállalásokat. Szekeres a Pakisztánt is érintő új amerikai afganisztáni stratégia kapcsán kijelentette: nem áll a kormány szándékában a művelet kiterjesztése, ellenben a Balkánon – Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban – felszabaduló békefenntartóinknak új feladatot kínálhat az afrikai stabilizáció, de már az Európai Unió missziójában, s négy-öt éves távlatban. Megerősítette azonban, amit például Sarkozy és Merkel is említett: a cél Afganisztán afganizációja, vagyis a katonai-rendőri feladatok fokozatos átadása a helyi hatóságoknak, ehhez azonban egyelőre további erőfeszítésekre van szükség, például a kiképzés terén.
Forrás: NATO