Az elemzésből kiderül: a GDP negyven, a kormány bevételeinek pedig nyolcvan százalékát a kőolajkitermelés teszi ki Nigériában. A világ nyolcadik legnagyobb olajszolgáltatója azonban hiába tartozik a leggazdagabb államok közé, a kőolajból származó pénz mindössze a lakosság egy százalékához jut el.
Többek között ennek tudható be az infrastruktúra elmaradottsága is. A további befektetéseket nemcsak a közlekedési viszonyok állapota, hanem a lakosság hozzáállása is megnehezíti. Mindennaposak az olajiparral kapcsolatos tiltakozások, a vallási zavargások pedig ismét felerősödőben vannak. A lap szerint igazi kihívás – a gátló tényezőket figyelembe véve – válság idején ilyen horderejű fejlesztéseket kezdeményezni.
A Gazprom és a Nigériai Nemzeti Petróleum Társaság (NNPC) szeptemberi megegyezése csupán gázfeltárásra és az előállított olajra vonatkozott, nem pedig kitermelésre. Az újabb szerződés szerint 50-50 százalék lenne a két fél közötti tulajdoni megoszlás – írja a lap.
Oroszország sokak szerint ellensúlyozni akarja a francia Total és az angol-német Shell olajfeldolgozó vállalatok Nigériára kiterjesztett „energetikai hatalmát”.
Az afrikai ország francia olajvállalatának vezetője, Guy Maurice azonban nyitott az újabb beruházásokra. A 2,5 milliárd dolláros projektről szóló fejlesztéseket márciusban hozhatják tető alá. A hatalmas összegeket azonban nemcsak kitermelésre, hanem infrastruktúrára és K+F-re is fordítják majd.