Az elmúlt hetekben az iraki szunnita és síiták közötti megbékélés és együttműködés újabb szintre emelkedett. A szunniták és síiták kevert milíciákat hoznak létre, amelyek felveszik a harcot az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen. Az iraki média szerint ezeket aztán már be is vetették a frontokon. Állítólag nagy szerepük volt a napokkal ezelőtti sikeres Baidzsi ostromában, ami egy a fővárostól 250 kilométerrel északra fekvő, 200 ezer lakosú település. A szunnita többségű városban nagyon jól jöttek a szunnita milíciák ugyanis ők szót tudtak érteni a helyiekkel – figyelmezették őket a támadásra – és ezenfelül megakadályozták, hogy a síita milicisták atrocitásokat kövessenek el a lakosság ellen. Baidzsi felszabadítása során megszerezték a város külterületén fekvő olajfinomítót és ezután offenzívát tudnak majd indítani a közeli Tikrit ellen.
Ez csata rámutatott arra, hogy Haider al-Abádi politikája korántsem sikertelen, mivel elég jól halad a két vallási felekezet megbékítése. Abádi azt nem hagyta, hogy az esetleges véres incidensek vagy a síita milíciák túlkapásai véget vessenek a megbékélési folyamatnak. Például augusztus végén az iraki Bakuba mellett található Imam Vais településen egy kegyetlen mészárlásra került sor. A pénteki ima alatt egy öngyilkos merénylő akart bejutni a mecsetbe, de a mecset álló biztonságiak feltartóztatták őt és felrobbantotta magát. Egy síita milícia tagjai ezt követően azonban, nem tudni miért, tüzet nyitottak a mecsetből kimenekülő szunnitákra. A lövöldözésben hetvenhárom ember vesztette életét, több tucatnyian pedig megsebesültek. Azonban az iraki elnök visszavonta a milíciát és azonnal kivizsgálta az ügyet.
Bagdad a beszámolókból és a különböző jelentésekből is tudta, hogy az olyan síita milíciák, mint az al-Hak, Badr Brigád, Mahdi Serege, Katáb Hezbollah stb. gyakran követnek el háborús bűnöket, szinte „másolják a terroristák emberrablási és tarkólövési” módszereit. Ezért a kormány hetek óta igyekszik csökkenteni a milíciák befolyását, visszarendelni őket a frontról vagy beolvasztani őket az iraki hadseregbe. Az iraki síita milíciák ugyanis kalifátus” előretörésének egyik legnagyobb nyertesei, mivel az iraki hadsereg visszavonulása miatt több helyen is csak ők állították meg a dzsihádisták előrenyomulását, vagy ők űzték ki a dzsihádistákat iraki településekről. Ezenfelül a fiatalok és az önkéntesek ezrei pedig inkább a milíciákhoz csatlakoztak, mintsem az iraki hadsereghez.
A szunniták megnyerése és amiatt, nehogy a milíciák a kormány fejére nőjenek Bagdad visszarendelte őket a frontvonalakról. “Fegyelmezetlenek, könnyedén elvesztik a fejüket, és nem részesültek igazi katonai kiképzésben” – jelentette ki az iraki hadsereg egyik tábornoka, aki azért rendelt vissza egy brigádot, mert felgyújtottak két házat egy szunnita településen. Egy másik, al-Monitornak nyilatkozó tiszt szerint a milíciák helytelen cselekedetei olyan üzenetet küldhetnek a szunnita lakosságnak, hogy a város felszabadítása után ők lesznek a következő célpont. Az őrnagy szerint máris látni ennek a visszavonás döntésének az eredményét: “Sokan telefonálnak, hogy megadják a terroristák és a robbanószerkezeteik rejtekhelyét. Az együttműködés a szunnitákkal soha nem volt még ilyen magas.”
Ezzel párhuzamosan már az iraki hadseregben is történtek jelentős változások. A miniszterelnök most hajtott végre először személycseréket a hadsereg vezetésében, azóta, hogy augusztusban elfoglalta hivatalát. Mintegy 36 katonai vezetőt leváltott posztjáról – ezek közül tízet kényszernyugdíjazott – és a helyükre pedig tizennyolc új parancsnokot nevezett ki. A közlemény szerint a cserék oka a hadsereg működésének javítása a professzionalitás fokozása, valamint a korrupció elleni küzdelem minden . Azonban a háttérben szerepet játszott az is, hogy a parancsnokok többségét még Núri al-Maliki előző miniszterelnök nevezete ki és nem nagyon fogadták el az új miniszterelnök személyét.