Azt ugyan nem tudni, hogy a válaszlevelet személyesen Hamenei jegyzi-e, azt viszont többé-kevésbé igen, hogy mi áll benne.
“Nem ez az első alkalom, hogy ilyesmi történt. Többször is előfordult már, és néhány levélre vissza is írtunk” – mondta az iráni állami televízióban az este Ali Samkhani, a Legfelsőbb Nemzeti Biztonsági Tanács titkára.
A levélváltás annak az enyhülésnek a része, amely az utóbbi időben figyelhető meg Irán és az Egyesült Államok viszonyában. A két ország kapcsolata akkor jutott a mélypontra, amikor az iszlám forradalom 1979-ben megdöntötte az Amerika-barát iráni uralkodót, és diákok rohanták le az Egyesült Államok teheráni nagykövetségét, majd 444 napon át túszként tartottak fogva 52 amerikait. Washington és Teherán között azóta nincs is diplomáciai kapcsolat.
Most azonban változnak az idők, az Egyesült Államok vezeti az Iránnal szomszédos Irakban az Iszlám Állam elleni koalíciót, és a világhatalmak alig 10 nap múlva egyezségre szeretnének jutni Teheránnal annak atomprogramjáról.
Obama levele nagyjából erről is szólt. Az volt benne, hogy közös érdek az Iszlám Állam legyőzése, és hogy ebben bármiféle együttműködés feltétele az, hogy Irán egyezzen bele az atomalkuba. Vagyis (nagyon leegyszerűsítve) nukleáris programjának visszafogásába a nyugati szankciók feloldása fejében. Erről a Wall Street Journal írt. Samkhani azt mondja: a levél “leginkább a nukleáris témákra fókuszált”. “Azt válaszoltuk: nem fogadhatjuk el, hogy csak díszítő hatású, karikatúra-szerű nukleáris iparunk legyen” – fogalmazott.
Washington erre még nem válaszolt.
Irán és hat világhatalom – az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország – most tárgyal a végső megállapodásról a vitatott iráni atomprogram ügyében. A tét nagy, november 24-e a határidő. A megegyezés olyan intézkedéseket tartalmazna, amelyek megakadályoznák, hogy Irán atomfegyvert állítson elő, cserébe pedig feloldanák a perzsa állam elleni gazdasági szankciókat. Teherán mindig azt állította, hogy atomprogramja békés célokat szolgál.
A tárgyalások, amelyeknek legutóbbi magasrangú fordulóját vasárnap tartották Ománban, állítólag leragadtak annál a kérdésnél, hogy mennyi uránt dúsíthat Irán, és hogyan is oldják fel az ellene érvényben lévő büntetőintézkedéseket – írja az amerikai AP.
Obama titkos levelei nem voltak előzmény nélküliek: tavaly amerikai és iráni tisztségviselők már tartottak szintén titkos találkozót, azon fektették le a genfi történelmi átmeneti nukleáris megállapodás alapjait. A két elnök, Obama és Roháni pedig tavaly ősszel beszélt telefonon egymással: ez is történelmi esemény volt, az első közvetlen kommunkáció a két ország vezetői között az 1979-es iszlám forradalom óta. (Fotó: Europress/AFP)