Csaknem tizenegyezer embert részesítettek közkegyelemben és engedtek szabadon – nyilatkozta egy hétfői damaszkuszi találkozón Ali Hejdar nemzeti megbékélési miniszter, aki szerint ez a szám tovább fog nőni, ahogy a belügyminisztérium folytatja az ügyek feldolgozását. Az ellenzéki Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű emigráns szervezet tájékoztatása szerint azonban eddig mindössze hétezren kaptak amnesztiát, míg több, mint 200 ezer embert, köztük számos ellenzéki aktivistát és jogvédőt tartanak fogva még a börtönökben.
Nadzsem el-Ahmad igazságügyi miniszter az elnökválasztás után közölte, hogy a közkegyelem az idén június 9-ig elkövetett bűnökre vonatkozik. Az amnesztiarendelet a miniszter szavai szerint “a társadalmi megbocsátás” és a “nemzeti összetartozás” jegyében született, de a döntésben szerepet játszottak a kormányerők nyári katonai sikerei is, így például Homsz elfoglalása. Az elnöki amensztia értelmében kegyelmet kapnak azok a külföldi állampolgárok, akik “terrorcsoportokhoz csatlakozás” céljával érkeztek Szíriába, feltéve, hogy egy hónapon belül feladják magukat. A halálbüntetéseket eltörlik, és életfogytiglani szabadságvesztés jár helyettük, kötelező fizikai munkával. Az eddigi életfogytiglani büntetést pedig 20 év börtön váltja fel. A hetven év feletti és a gyógyíthatatlan betegek automatikusan mentességet kapnak bármilyen felelősségre vonás alól.
Közben Staffan de Mistura, az ENSZ szíriai különmegbízottja Damaszkuszban járt, és találkozott Bassár el-Asszaddal is. Az olasz-svéd diplomata szerint Aszad kész tanulmányozni az aleppói harcok befagyasztására irányuló ENSZ-tervezetet. „Aszad elnök megfontolásra érdemesnek nevezte a dokumentumot” – nyilatkozta de Mistura, aki többször kijelentette, hogy Szíria biztonságának és stabilitásának megteremtése érdekében minden féllel hajlandó együttműködni.
2011 előtt az északi Aleppó volt Szíria legnépesebb városa és második legfontosabb gazdasági központja. A háború kitörése óta szinte mindennapossá váltak ott a harcok a szíriai kormányerők és az ellenzéki fegyveres szervezetek között. 2012 júliusa óta lényegében ostrom alatt áll a város: nyugati részét a hadsereg, keleti felét pedig az FSA őrzi. A város nagy része a folyamatos bombázások, tüzérségi támadások és pokolgépes merényletek miatt romhalmazzá vált, többször felütötte a fejét az éhezés, és különböző járványok törtek ki.
Mára Aleppó egyike a Szabad Szír Hadsereg utolsó helyőrségeinek Szíriában, miután Homszt és Hamát már visszafoglalta a hadsereg, a lázadók pedig maradék erőikkel Aleppó és Daraa környékére vonultak vissza. Az év eleje óta már nem csak a kormányerők jelentenek veszélyt a fegyveres ellenzékre: többször összecsaptak vele az al-Nuszra Front, az Iszlám Állam és egyéb rivális terrorcsoportok harcosai is. A helyiek belefáradtak a harcokba, és ellenzéki aktivisták szerint nyomást gyakorolnának a fegyveres ellenzékre a tűzszünet elfogadása érdekében.
Ugyanakkor Szahír Szakat – az FSA vezetője – elutasította az ENSZ-megbízott béketervét, mert szerinte az Aszad elnök vezette kormányzatnak bele kell egyeznie néhány feltételbe, mielőtt bármiféle tárgyalások kezdődhetnének. Hádi al-Bahra, a Szíriai Nemzeti Koalíció nevű ellenzéki ernyőszervezet elnöke pedig egyenesen az „Aszad-rezsim érdekének” nevezte a helyi tűzszünetet, ami szerinte a kormányerőket erősítené. Ismét kitért arra a nyugtalanító tényre is, hogy az Egyesült Államok és szövetségeseinek szíriai légicsapásai az Iszlám Állam ellen gyengítik az egyébként is ostrom alatt álló Aszad-ellenes erőket, melyekből egyre többen állnak át a a terroristák oldalára.
A kép forrása: Europress/AFP