A drúzok mindössze öt százalékát alkotják Libanon lakosságának, ami körülbelül 250 000 főt jelent. Főleg az arab ország déli részén, Bekka-völgyben és a libanoni hegyekben élnek. A világ egyik legzártabb és legtitokzatosabb közösségéről van szó: A drúz vallás nem engedi meg sem a betérést, sem az áttérést a tagjainak, és a közösségen kívüli házasságot sem, ezért lenyűgöző, hogy több száz éven át fennmaradtak. Mivel a történelemben – már az tizenegyedik századi alapítástól kezdve – szinte állandóan harcban álltak a többi vallási és etnikai csoporttal, kiközösítették őket és üldözték őket és környező muszlim különböző birodalmak, ezért egy kicsiny, de hatékony fegyveres csoportot tartottak fenn.
„1975-ben teljesen meglepetésként ért minket a (libanoni) polgárháború és ennek meg is fizettük az árát. Többet nem követjük el ezt a hibát, már látjuk az előjeleit egy újabb szörnyű időszak kezdetének” – nyilatkozta az al-Monitor című lapnak egy neve elhallgatását kérő drúz parancsnok. Az interjúban beszámolt arról, hogy a drúzok megijedtek Arszál nevű libanoni határváros elfoglalásától és – akárcsak a keresztények – ők is hozzáláttak a saját önvédelmi egységeik felállításához.
Ez az elképzelés azonban megosztja a drúzokat. A drúzok politikai mozgalmának, a Haladó Szocialista Pártnak (PSP) vezetője Valíd Dzsumblatt elítélte a mozgósítást. Szerinte a Libanoni Fegyveres Erők (LAF) feladata a drúzok védelme és azon belül kellene egy drúz ezredet felállítani, akik kizárólag a drúzokat védenék. Nem tartja reális opciónak a civilek felfegyverzést, mert “emiatt pont a muszlimokat haragítják magukra és ezzel felborul a kényes politika egyensúly”.
A drúzok többsége viszont pont ellenkező véleményen van. A kisebbségben már 2008 óta megfigyelhető a fegyverkezés és a saját milíciák felállítása. Ebben az évben ugyanis egy súlyos összecsapásra került sor a drúzok és a Hezbollah között, amikor Bejrút északi részén élő drúzok tüntettek és a síita szervezet szétverte a megmozdulásokat. A harcok hét napon át tartottak és nemcsak a fővárosban: fegyveres összecsapások zajlottak a drúz hegyekben is, Barúk és Niha nevű városokban. Az összecsapásokban legalább 50-en vesztették életüket, főleg civilek és gyakorivá váltak az emberrablások is. A Hezbollah-drúz „kis háborúnak” azonban a legsúlyosabb következménye az volt, hogy a drúzok elvesztették minden bizodalmukat a Hezbollahhal szemben és őket is ugyanolyan ellenségnek tekintik, mint a szunnita radikálisokat.
„Mi vagyunk az egyik első ütközőzóna. A dzsihadisták a Sebaa-farmoknál szivárognak be Libanonba és itt jelentős számú drúz kisebbség él” – mesélte az egyik neve elhallgatását kérő drúz női lakos, aki a leginkább veszélyezett résznél él, s majd hozzátette: „A bátyám zsoldosként szolgált Latin-Amerikában és ebben az évben hazajött kiképezni Rasajá lakosait. Három hónap alatt megtanított nekik mindent a harcokról és a fegyverekről.”
A városban élő drúz milícia többnyire vadászpuskákkal, kézifegyverekkel és a feketepiacról szerzet Kalasnyikovokkal, valamint PKM könnyű géppuskával vannak felszerelve. A drúz nő bátyjának köszönhetően azonban felállítottak speciális egységeket is, mint hírszerző-felderítő, robbantó és mesterlövész. Akárcsak a kurdoknál, itt is vannak nők a sorokban. „Mivel célunk a közösség megvédése és tudjuk, hogy a dzsihadisták egyetlen vallási kisebbségnek sem kegyelmeznek, ezért minden fegyverfogó kézre szükségünk van, különben a drúzokat kiirtják. Az én feleségem és lányaim is tudják már, hogyan kell használni a kézigránátot és a géppuskákat” – jelentette ki a cikk elején interjút adó drúz milícia parancsnoka.
A drúzok és a Hezbollah még mindig gyanakvással figyelik egymást, de az Iszlám Állam és egyéb terrorista csoportok megjelenésével, mintha változna a helyzet és egyfajta óvatos együttműködés kezdődne el közöttük. Ennek jelei, hogy Hezbollah közvetítőket alkalmaz a drúz milíciák felfegyverkezésére, akik a megfelelő lőszerrel és fegyverrel látják el a közösséget, vagy a síita szervezet a elkezdett kivonulnii a Bekaa-völgyben található drúz települések melletti állásaikból és inkább északra csoportosították át az erőiket.
A kép forrása: Europress/AFP