Másfél év alatt, 1994 júliusától 1995 decemberéig 30 milliárd rand áramlott be a világból – jelentette ki akkoriban a Reserve Bank kormányzója. A pénzintézeti vezetőt is abból az apropóból idézi a BDLive című lap, hogy a napokban elhunyt Nelson Mandela gazdasági szerepvállalását mutatta be az olvasóknak. A nagyon komoly gazdasági problémákat megöröklő politikus azzal volt kénytelen szembenézni, hogy 550 nagyvállalat értéktelenedett el, továbbá páratlan méreteket öltött a tőkekiáramlás. Mandela nem sokkal szabadulása után olyan világ körüli útra vállalkozott, amilyenen az ország újjáépítése érdekeit szolgálva a külföldi befektetők iránti megértést közvetítette, nem sokkal később, 1993-ban, az ENSZ-ben pedig már arra kérhette fel a világot, hogy vessenek véget a szankcióknak. Sikerrel győzte meg a közgyűlést, a globális reflektorfénynek is köszönhetően még akkor 850 millió dolláros támogatást kaphatott Dél-Afrika a Nemzetközi Valutaalaptól. Az 1992-es adatok szerint a hazai részvénykereskedelem 22 milliárd randra rúgott, 1995-re meghaladta a 63 milliárdot. A kötvénypiac ennél is látványosabban fejlődött, az 1992-es 496 milliárdról 1995-ben 2 ezer milliárd randot elérve. Az addigi tőkekiáramlást a nettó beáramlás váltotta fel, 1994 tavaszán 30 milliárd randot jegyeztek. A gazdasági növekedés mértéke 1995-ben 3,5 százalék volt, 1998 óta a legjobb. Több száz globális vállalat tért vissza Dél-Afrikába, a teljes beruházás, mely nevükhöz fűződik, 1997. első felében meghaladta a 12 milliárd randot.
Mandela gazdasági öröksége Dél-Afrikában
Visszatőkésítette Dél-Afrikát a világ azt követően, hogy Nelson Mandela az ország első embere lett. A most elhunyt politikusról megemlékező helyi lapban a visszaszerzett bizalmat „számszerűsítve” ismertették, kezdve a felélénkült tőke- és pénzpiactól a tőkebeáramláson át a gazdasági növekedésig.
(Visited 1 times, 1 visits today)