Egy lépést előre, kettőt hátra. Kísérletek a palesztin-zsidó viszony javítására

“Bűnös mészárlást követtek itt el, amely sötét és kirívó fejezete a köztünk,  zsidók és arabok közti kapcsolatoknak. Szörnyű a bűn, amit elkövettek. Szembe kell néznünk a történtekkel, és kell levonnunk a tanulságokat” – idézte Reuven Rivlint, Izrael tizedik elnökét egy izraeli lap. “A zsidó nép fiaként és az állam elnökeként jöttem ide, hogy önök, az áldozatok és sebesültek családjai előtt álljak és  együtt fájjon az emlékezés” .

Mindez akkor hangzott el, amikor Reuven Rivlin váratlan és meglepő látogatást tett a hétvégén a Kafr Kaszim nevű izraeli arab faluban. Az izraeli kormánypárt, a Likud jobboldalához tartozó politikust még a saját pártján belül is sokan bírálták ezért, mert szerintük “az elmúlt hónapok fegyveres konfliktusainak tükrében ilyen gesztus a palesztinok felé igencsak kontraproduktív lehet”. 

1956-ban, a szuezi válság idején az izraeli határrendészet mészárlást rendezett a palesztin Kafr Kaszim településen: 49 civilt öltek meg. A lövöldözésnek többnyire nők és gyerekek estek áldozatául: nem tudtak a frissen bevezetett kijárási tilalomról és hazafele tartottak, amikor a hatóságok tüzet nyitottak rájuk. A később bíróság elé állított tizenhárom katonából nyolcat börtönbüntetésre ítéltek, de az incidensről hivatalosan nem nagyon lehetett beszélni és az izraeli politika sem foglalkozott vele. Először Simon Perez előző államfő kért bocsánatot a faluban tett 2007-es látogatásán, de az évente szokásos megemlékezésen első alkalommal jelent meg a legmagasabb állami méltóság viselője.

A biztató kezdetet azonban beárnyékolta, hogy Benjámin Netanjahu kormányfő a kabinet szokásos vasárnapi ülésén kijelentette: “előmozdítja több mint ezer lakás felépítését Kelet-Jeruzsálemben”. A kormány tervei szerint hatszázhatvan lakást húznak majd fel a Ramat Slomó, és négyszázat a Har Homa nevű lakónegyedekben, az 1967-es határvonalon túl. A jeruzsálemi körzeti építési bizottság ma próbálja meg elhárítani 1531, már 2013-ban végleg jóváhagyott, de később a nemzetközi tiltakozás hatására befagyasztott új lakóegység létrehozásának technikai akadályait, köztük az építési engedélyek ügyét. Ezzel szemben az izraeli média úgy tudja, hogy a miniszterelnök kétezer új ciszjordániai lakásról, tizenkét új útról, parkokról, diákotthonokról és a pátriárkák sírjának hebroni renoválásáról tárgyalt a telepes szervezetekkel.

Természetesen Netanjahu tervei Izraelen belül és kívül is komoly vitákat váltottak ki. ,,Ezek a fejlemények afelé sodornak bennünket, hogy minél hamarabb az ENSZ Biztonsági Tanácsához és szakosított intézményeihez forduljunk” – jelentette ki Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke. Az izraeli belpolitikában az ellenzék és a baloldal is bírálta a Likud elképzeléseit. Szombaton Jaír Lapid centrista pénzügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy az új ciszjordániai fejlesztési tervek tovább rontják az ország amerikai kapcsolatait, míg Cipi Livni igazságügyi miniszter egyenesen felelőtlennek nevezte a lépést.

Amellyel az izraeli kormányfő várhatóan még jobban magára haragítja az Egyesült Államokat, miután október elején a washingtoni kormányzat úgy vélekedett egy kelet-jeruzsálemi építkezési tervről, hogy az ,,megmérgezi a légkört” és ,,eltávolítja Izraelt még a legközelebbi szövetségeseitől is”.

Izraelben nem a legjobbkor jöttek Netanjahu telepbővítéssel kapcsolatos kijelentései, mivel már megint feszült a belpolitikai helyzet. Heteken át tartó vita után csak szeptember végén sikerült megállapodni – a kormánykoalíció felbomlásával fenyegető – jövő évi költségvetésről, de máris újabb komolyabb vita vette kezdetét a Kneszetben, az izraeli parlamentben. Netanjahu új betérési törvényt akar keresztülvinni, amely az afrikai illegális bevándorlások korlátozásáról szól. A múlt hónapban ugyanis az izraeli alkotmánybíróság humanitárius okokból elrendelte az afrikai illegális bevándorlók számára felépített menekülttábor bezárását és a menedéket kérők fogva tartásának korlátozására kötelezte az izraeli kormányt.

Ezenfelül a miniszterelnök meg akarja akadályozni, hogy a Likud héjái mellett a többi szélsőjobboldali izraeli párt által is preferált nacionalista törvényt elfogadja a Kneszet. Egy miniszteri bizottság kezdeményezése lehetővé tenné az alkotmánybíróság által elutasított törvények életbe léptetését,  ha a százhúsz képviselőből legalább hatvanegy támogatja azt, de az így elfogadott szabályozás csak négy évig lenne érvényben. Ergo ezzel kikerülhetővé válna az alkotmánybíróság.

A kép forrása: Europress/AFP