Közös, arab-héber nyelvű irodalmi antológiát adtak ki Izraelben

A palesztinok és a zsidók kevéssé ismerik egymás irodalmi műveit, ezért írók egy csoportja elindított egy projektet, amelynek célja egymás gondolkodásmódjának a megismerése. Kétnyelvű antológiát állítottak össze, amelyben palesztin és zsidó írók lefordították egymás műveit.

„ Az antológia különlegessége, hogy egy izraeli olvasó most először tart a kezében egy olyan könyvet, amely palesztin és zsidó írók irodalmi alkotásait tartalmazzák és ezeket lefordították arab és héber nyelvre” – jelentette ki Anat Niv, a Keter Books tulajdonosa,  az antológia kiadója.

A kétnyelvű antológia nem könnyű olvasmány, inkább a szépirodalom kedvelőinek, mintsem az átlagemberek számára készült. Néhány történet a kötetből: egy fiatal arab nő élete, miután élete szerelme megölte magát; egy dühös szellem Haifában; az 1948-as gyilkosságok elkövetői után nyomozó rendőr; valamint egy kitagadott zsidó ortodox fiatal megpróbáltatásai.

A projekt 2008-ban indult három szerkesztő – Tamer Massalha, Tamar Weiss-Gabbay and Almog Behar – volt az ötletgazda. Az első lépés egy kétnyelvű weboldal létrehozása volt, amelyen rövid történetek, novellák és versek jelentek meg arab és zsidó írók tollából. A műkedvelők mellett híres írók is publikáltak az oladalon, köztük Anat Einhar, Dror Burstein és Einat Yakir, arab részről pedig Marvan Makhúl és Ijjád Barghúti.

Weis-Gabbay szerint azért tartott három évig az antológia elkészülése, mert a ” politika folyamatosan közbeszólt”. “Három fegyveres (2009, 2012, 2014) konfliktus miatt folyton késett a megjelenés, nem egyszer előfordult, hogy a palesztin írók letiltották a műveik közreadását vagy lemondták a projektben való részvételt. Volt egy gázai író, aki azért nem engedte  megjelentetni a művét, mert a Hamász nevű radikális palesztin szervezet kollaborációval vádolta volna meg ” – mesélte a főszerkesztő.

Rajá Natúr költőnő például megtanult héberül és úgy közölte két versét. “Elképesztően nehéz volt megtanulni a héber nyelvet, nem a nyelvi nehézségek miatt. Egyszerűen azért, mert mindig azt sulykolták belém, hogy az az ellenség alsóbbrendű nyelve, aminek a modern formája alkalmatlan bármilyen művészi kifejezésre” – nyilatkozta az al-Monitornak a költőnő, aki hozzátette még, hogy “gyakran képzelte el, amint egy héber férfira zúdítja a dühét azért, mert nem érti meg az arabokat”. 

A projekt szervezői számos könyvkiadót megkerestek, de csak a Keter Publishing House vállalta az együttműködést. Igaz, a 2005-ben alakult Keter mára az egyik legnagyobb izraeli kiadóvá nőtte ki magát. A héber szépirodalmi alkotások meghatározó támogatója, üzleti erejét pedig az jelzi, hogy tőzsdei cég.

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez