A kis doboz népszerű izraeli csokipuding, a „milki” mintegy 3 sékelbe (57 centbe) kerül Izraelben, miközben egy hasonló termékért a német fogyasztó kevesebb mint a harmadát fizeti, noha a jövedelmek körülbelül azonos szinten vannak a két országban – derült ki a Facebook közösségi oldalon közzétett berlini számlából.
A drágaság és a magas lakásárak miatt három évvel ezelőtt tömegmozgalom tört ki Tel-Avivban, az akkori több százezres tüntetéseket a túró magas ára indította el, amelyet előtte sokfelé 8 sékelért (1,52 centért) árultak. Ennek a terméknek a fogyasztói ára a tiltakozás óta nem haladja meg a 6 sékelt (1,14 cent) a boltokban.
Három éve a „túróforradalom” nyomán Benjámin Netanjahu miniszterelnök egy bizottságot kért fel a drágaság elleni harcra, a megélhetési költségek csökkenéséhez vezető lépések felvázolására, de a kormány a „Trahtenberg-bizottság” ajánlásai közül szinte semmit sem valósított meg. Tovább emelkedtek az élelmiszerárak, és csak az utóbbi évben mintegy 10 százalékkal tovább nőttek a lakásárak is.
Matan Hodorov, a 10-es tévécsatorna gazdasági riportere egy friss felmérés alapján azt közölte, hogy az utóbbi évben Izrael lakosságának mintegy fele gondolkodott el a drágaság miatt az ország elhagyásán, és körülbelül ugyanennyien vélik úgy, hogy teljesen kudarcot vallott a három évvel ezelőtti tömegmozgalom.
A Facebookon az „Olim LöBerlin” (felmenni Berlinbe) oldalt több mint 17 ezren lájkolták, noha az provokatív módon nem a „költözni”, hanem a csak az izraeli bevándorlásra használt „felmenni” igét használta. Viszont amikor néhány napja Tel-Avivba tüntetésre hívták a német bevándorló vízumot igénylőket, csak néhány tucat fiatal jelent meg: a holokauszt és a náci Németország történelmi emlékezete a külföldre és különösen a Németországba költözést nagyban akadályozza.
A 10-es csatornának nyilatkozó berlini illetékes örömét fejezte ki az Izraelből érkező fiatalok miatt, mert országa iránti bizalmuk, Berlinbe településük szerinte azt bizonyítja, hogy Németország sikeresen nézett szembe náci múltjával, s ezt a zsidó fiatalok elismerik. Berlinben a lakosság elöregedése miatt is szívesen látják a jól képzett izraelieket, különösen az informatikai szektor szakembereit.
A rendkívül magas izraeli megélhetési költségek, a középosztály lecsúszása, a gazdagok és szegények közti jövedelmi olló kinyílása elleni közfelháborodás sem okoz egyelőre tömeges kivándorlást Izraelből, sőt, a Háárec című újság statisztikája szerint a zsidó állam történetében még soha nem hagyták el olyan kevesen az országot, mint az utóbbi években. Európai viszonylatban különösen pozitív az izraeli mérleg. A muzulmán fenyegetettség miatt megnövekedett a félmillió francia zsidó kivándorlási kedve, Franciaországból idén rekordszámban költöznek Izraelbe.
A három évvel ezelőtti elégedetlenségi mozgalom után politikai szerephez jutott Jair Lapid pénzügyminiszter is kénytelen volt megszólalni a “milkiforradalom” ügyében. Rokonszenvét fejezte ki a tiltakozók ügyével, de módszereik szerinte hibásak, mert cionistaként úgy véli, hogy a zsidóknak Izraelben kell élniük. “A megélhetési költségek ügye nem az egyetlen kérdés annak eldöntéséhez, hol, miféle értékek szerint éljen valaki” – mondta a politikus.