Nevezetesen az ingatlanbizniszt. Amely most a nyár elején elfoglalt észak-iraki Moszulban virágzik leginkább a Niqash közel-keleti hírportál szerint. A városból sokan menekültek el és hagyták ebek harmincadjára a házaikat. De nem csak ezeket bocsátja áruba az Iszlám Állam: lefoglalja és árulja azoknak a villáit is, akiket az ellenségeinek tart. Helyiek szerint az a terv, hogy árverésre bocsátják az ingatlanokat.
De ne gondolja senki, hogy csak lakóházakról van szó. Boltok, ipari üzemek és termőföldek is jutottak ilymódon a terrorszervezet kezére Ninive tartományban. Konkrétan az Iszlám Állam kincstári rendszere, az úgynevezett Bayt al-Mal rendelkezik velük. Történelmileg egyfajta közösségi alapot hívtak így annak idején a valódi muszlim kalifátusokban, amelyből “szociális projekteket” finanszíroztak. Most kicsit más a helyzet. Ide folynak be a szervezet által kivetett adók és bérleti díjak. Az utóbbiak a város melletti két ipari parkból jönnek főként, amelyekben körülbelül 5 ezer vállalkozás működik. Nem csak ipariak, idegenforgalmiak is. Nagy részük immár az Iszlám Állam saját tulajdonában.
Az ilyen-olyan ingatlanoknak korábban főként keresztény tulajdonosai voltak, vagy síita muszlimok. Esetleg más “ellenség” volt a birtokos, főként a lakóépületek esetében, mondjuk az iraki hadsereg és rendőrség tisztjei, kormányhivatalnokok, politikusok, bírák vagy éppen ügyészek. Nemrégiben bővült a kör az orvosokkal. De olyan helyekről is az Iszlám Államhoz folyik be már a pénz, mint például a szunnita mecsetek működtetésére és felújítására létrejött alap.
Mindez az új “tulajdon” egy célt szolgál: a terrorcsoport finanszírozását. Ami egyébként eddig sem állt gyenge lábakon, főként a feketepiacon eladott olajnak köszönhetően. Amerikai szakértők szerint naponta több mint 1 millió dollár folyik be ebből, és ez tette minden idők leggazdagabb terrorszervezetévé az Iszlám Államot. Meg az elfoglalt szíriai és iraki bankokban tárolt készpénz.
Ami az elkobzott ingatlanokat illeti: helyiek szerint már el is készült a leltár, amely alapján árverésre készülnek bocsátani a házakat-üzemeket-földeket. De a remélt vevők közül sokan finnyásak: nem készülnek licitálni, mert zavarja őket, hogy erőszakkal vették el a tulajdonosaiktól ezeket – mondja a hírportálnak egy helyi ingatlanügynök. Főként vallási okokból nem akarnak lopott holmit: úgy gondolják, ez nem igazán helyes.
Másoknak jogi aggályaik vannak. Igaz, hogy most az Iszlám Állam a hatóság Moszulban, de ez változhat. Mi lesz, ha visszatérnek az eredeti tulajdonosok, és igényt tartanak arra, ami az övék? Nem, köszönik, inkább megspórolnák a jogi herce-hurcát.
Egy kurd ügyvéd szerint az ingatlanbiznisz ötlete már a város elfoglalásakor élénken foglalkoztatta a dzsihádistákat. Az első órákban megjelölték például a keresztények és a sabakok házait, és jónéhányat birtokba is vettek közülük a saját parancsnokaiknak. Azoknak a muszlimoknak pedig, akik például keresztény tulajdonban laktak bérlőként, ultimátumot adtak: vagy nekik fizetnek eztán, vagy kiköltöznek.