Miközben a jemeni fővárosban, Szanaában az északi síita lázadók szereztek meghatározó hatalmi pozíciókat, az ország déli részén új lendületet vett a szeparatista „Herak” mozgalom. A Dél-Jemen önállóságáért harcoló csoport ultimátumot adott a jemeni kormánynak és az olaj és gáz termelésben, kivitelben szerepet játszó nyugati cégeknek: november 30-ig át kell engedni a lelőhelyeket, a kiviteli kikötőket, terminálokat a lázadóknak. A Herak át akarja venni az ellenőrzést az kivitelből származó jövedelmek fölött. Jemen olaj és gáz készlete nemzetközi mércével nem jelentős, de az exportból származó bevétel a jemeni költségvetésben jelentős tétel. A lelőhelyeknek csak egy része van a déli országrészben, de itt van a legjelentősebb olajkikötő és az a terminál is, ahonnan a cseppfolyósított gáz indul útjára. Jelenleg a francia Total a legjelentősebb külföldi beruházó a déli régióban, a Total bonyolítja az olaj és gázkivitelt. Dél-Jemen 1967-től 1990-ig önálló állam volt és csak ekkor egyesült az addigi Észak-Jemennel. De azóta több kísérlet volt az újbóli függetlenné válásra. A szeparatisták az utóbbi években sokszor szabotázzsal akadályozták a jemeni olaj és gázkivitelt. Most a déli lázadók az északi siíta mozgalom sikereit igyekeznek kihasználni, a jemeni központi hatalom láthatóan nagyon meggyengült, ha még egyáltalán létezik. Jemenben egyébként már 2011 óta, Saleh korábbi elnök bukása óta, súlyos belső válság van. Nem csak a különböző szeparatista mozgalmak fenyegették a központi hatalmat, hanem az al-Kaidához tartozó terrorista csoportok is, amelyek komoly bázisokkal rendelkeznek az ország területén. Jemen stratégiai és gazdasági jelentőségét az adja, hogy fontos tengeri útvonal mentén fekszik és hosszú szárazföldi szakaszon határos Szaúd-Arábiával.
Olaj- és gázexport stopot rendeltek el a lázadók
A dél-jemeni szeparatisták az olaj és gáz jövedelmekből finanszíroznák a további harcot.
(Visited 1 times, 1 visits today)