Nikosz Anasztasziadesz ciprusi elnöke lemondta a csütörtöki megbeszéléseit Dervis Eroglu észak-ciprusi államfővel , amelyet Nicosiában tartottak volna meg. A görög ciprióta államfő és a politikai pártok illetékeseinek keddi egyeztetése után a kormányszóvivő azonban közölte, az elnök úgy döntött, nem vesz részt az ENSZ égisze alatt megszervezett találkozón. A tárgyalások lemondására azért került sor, mert Ciprus „provokációnak” minősítette, hogy tudományos célból Törökország októberben hajókat küld a ciprusi sziget mellé, hogy szeizmikus méréseket végezzenek. A ciprusi partoknál nemrég ugyanis óriási földgázmezőket találtak és februárban megindult a földgáz- és kőolajtelepek felkutatása. A görög ciprióták amerikai és izraeli vállalatokat bíztak meg a kitermeléssel, miközben az emírségi vállalatok is egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a szigetország iránt.
A török gazdaság számára egyre fontosabbá válik a Ciprus körüli energiahordozók kibányászása, ugyanis hiába a világ tizedik legerősebb gazdasága, ki van szolgáltatva a kőolaj és földgázimportnak. Recep Tayyip Erdogan török államfő szeptember elején – amely egy hagyomány a török államfők körében – legelőször az Észak-ciprusi Török Köztársaságba utazott, ahol szó volt arról is, hogy a török kormány segítséget nyújt az energiahordozók kitermelésében.
A tárgyalások lemondásának a hátterében egy másik jelentős ok is áll: idén májusban született ítélet az 1994 óta tartó ciprusi-török perben, amely az első komoly államok közötti elégtétel volt. A strasbourgi bíróság szerint Ankarának 90 millió eurót kell fizetnie Nicosiának. Az összegből harmincmillió euró az eltűnt személyek hozzátartozóinak jár kártérítésként, a többi hatvan pedig a sziget észak-keleti részén, a Karpas-félszigeten élők szenvedései miatt. Törökország erre nem hajlandó, s nem is óhajt ezzel a kérdéssel foglalkozni. Az akkor még külügyminiszter Ahmet Davutoglu úgy fogalmazott, hogy Törökország nem fogja kifizetni az összeget és a döntést “komoly csapást mért a megbékélési folyamatra, amely a sziget görög és török fele között folyik”.
1974-ben Görögország magához akarta csatolni Ciprust, de Törökország közvetlenül beavatkozott, amikor a török hadsereg partra szállt és megszállta az ország északi részét, ahol a törökök laktak többségben. Ezen a területen kikiáltották az Észak-ciprusi Török Köztársaságot, amelyet ma kizárólag csak Törökország ismer el önálló államként, s rajta kívül egyetlen másik ország sem. A helyzet azóta sem rendeződött, a szigetországot továbbra is kettészeli a „zöld vonal”, s a feszültség még korántsem enyhült a szigeten élő görögök és törökök között, több megbékélési tervezet is kudarcot vallott.