Az izraeli Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb (2014-es) adatai szerint a belügyminisztérium által kibocsátott személyi igazolványoknak és útleveleknek csak harmada tartalmazott biometrikus adatokat. Ez jelentős visszaesést jelent tavalyhoz képest, amikor az izraeli okiratok csaknem fele biometrikus adatokat tartalmazott, sőt volt olyan hónap is, amikor 10 000 ilyen okmányt adtak ki.
Az új személyi igazolványokhoz és útlevélhez egy digitalizált ujjlenyomat és egy arckép szükséges, melyeket aztán titkosítanak és egy külön adatbázisban tárolnak az izraeli hatóságok. A Statisztikai Hivatal készített egy jelentést, miszerint a válaszadó emberek 29,4 %-a azért nem csatlakozott a biometrikus adatbázishoz, mert nem akarnak újra sorban állni az igazolványokért az intézményekben, vagy mert nem volt idejük megvárni az „okos” változatot, mivel sürgősen szükségük volt az okmányokra. A válaszadók 26,5 %-a nem látja a biometrikus okiratok előnyeit, miközben majdnem az emberek egy negyede egyáltalán nem bízik az adatbázisban, s végül az ember 19 százaléka pedig egyszerűen nem akart részt venni a próbaszakaszban.
Izraelben korántsem ment problémamentesen a biometrikus adatbázis projekt, mivel mind a jogi, mind a civil körökben negatív reakciókat váltott ki és bírálták a hatóságok kezdeményezését. A Digital Rights Movement nevű izraeli adatvédelmi csoport többször is figyelmeztette a lakosságot, hogy a kísérleti program nagyon veszélyes lehet. Szerintük ugyanis, aki az ujjlenyomatát odaadja egy adatbázisnak, az a személyes adatainak biztonságát kockáztatja és az egész nemzet biztonságát veszélyezteti ezzel, mivel az akár a terroristák kezére kerülhet.