A párizsi tanácskozást azért hívták össze, hogy kitalálják: hogyan lehetne ennek útját állni. “Amikor emberek tízezrei halnak meg, illik-e a kulturális tisztogatás miatt aggódnunk?” – tette fel a kérdést Franciaország nagykövete, Philippe Lalliot. Aztán válaszolt is rá: “Igen, mert az örökség egyesíti és a kultúra biztosítja azt a párbeszédet, amelyet a fanatikus csoportok meg akarnak semmisíteni.”
A bagdadi múzeum igazgatója, Qais Rashid arról beszélt, hogy szervezett csoportok játszanak az ISIS kezére, egész nemzetközi műkincs-maffia. Beazonosítják a műtárgyakat, és közlik, hogy mi az, amit el lehet adni közülük. Miután ezek egy része 2 ezer évnél is régebbi, a pontos értéküket nehéz meghatározni. Az ISIS által ellenőrzött területeken az eddigi legnagyobb fosztogatást az asszír király, II. Assur-nászir-apli Krisztus előtt a 9. században épült palotájánál követték el. Asszír írásos táblák tűntek el, és kerültek elő európai városokban. Többet közülük szétvágtak, és darabjaiban adtak el, így például egy szárnyas bikaábrázolást is.
Egy másik iraki tisztségviselő arról számolt be, hogy régészeti lelőhelyeket is kiraboltak, és a szomszédos országoknak, így Jordániának vagy Törökországnak többet kellene tenniük azért, hogy az ott zsákmányolt tárgyak ne léphessék át a határt – írja a Reuters. A leletek külföldi aukciós házaknál kötnek ki, és a terrorizmust finanszírozzák az értük kapott pénzből.
Egy nyugati diplomata szerint Szíriából is több száz millió dollár értékű műkincs tűnt el a lelőhelyek kifosztása után, és nincs ok azt feltételezni, hogy Irakban ennél jobb a helyzet.
Az UNESCO közgyűlése a jövő hónapban vitatja majd meg az Iraknak nyújtandó segítség részleteit.
Az iraki kulturális örökség már korábban is nagy csapást szenvedett, amikor Szaddam Huszein megdöntése, 2003 után senki nem volt, aki érvényt szerzett volna a törvényességnek, és fosztogatók gyújtottak fel épületeket, majd menekültek el a zsákmányolt sok ezer éves kincsekkel. Ugyanakkor az ISIS másfajta fenyegetést is jelent: szigorúan szalafista iszlámfelfogása okán már sok sírt, templomot, mecsetet rombolt le, értékes kéziratokat és archív anyagokat égetett el. Az afganisztáni szoborrombolások mintájára ledöntötte és megsemmisítette Moszulban a 19. században élt iraki zeneszerző, Othman al-Moszuli és az abbászidák korában élt költő, Abu Tammam szobrát is.