6. Kleopátra NEM volt egyiptomi. Pedig Tutanhamon fáraó mellett ő az, akit a leggyakrabban azonosítanak az ősi Egyiptommal. Pontosabban a hetediket a Kleopátrák sorából. Aki, jóllehet Alexandriában született, valójában görög macedón dinasztiának volt a tagja, amelyet I. Ptolemaiosz Szótér, Nagy Sándor legodaadóbb tábornoka alapított. A Ptolemaioszok Krisztus előtt 323-tól 30-ig kormányozták Egyiptpmot, és a legtöbben közülük kultúrájukban és érzéseikben is görögök maradtak. Kleopátra viszont arról is híres volt, hogy a dinasztiából az elsők között sajátította el Egyiptom nyelvét. Vele ért véget a Ptolemaioszok uralma az országban.
7. Az ókori egyiptomiak kötötték a világ első ismert békeszerződését. Az egyiptomiak több mint két évszázadon át harcoltak a Hettita Birodalommal: a mai Szíria feletti hatalom volt a tét. A konfliktus olyan híresen nagy vérontásokhoz vezettett, mint a kádesi csata, Krisztus előtt 1274-ben, II. Ramszesz uralkodásának ötödik évében. Az ütközetet igazán senki sem nyerte meg. De miután mind a hettitákat, mind az egyiptomiakat fenyegették más népek is, 15 évvel később a két uralkodó békeszerződést kötött. Ez véget vetett a konfliktusnak, és kinyilvánította, hogy a két királyság segíteni fogja egymást, ha egy harmadik állam támadná meg bármelyiket is. Az egyiptomi-hettita a világ eddig ismert első írott békeszerződése, egy másolata az ENSZ Biztonsági Tanácsának bejárata fölött látható New Yorkban.
8. Az egyiptomi munkások sztrájkokat is szerveztek. Jóllehet úgy tekintettek a fáraóra, mint egyfajta élő istenre, az egyiptomi munkások nem féltek attól, hogy jobb munkakörülményeket követeljenek. A legismertebb példa erre a Krisztus előtti 12. századból való, az Új Birodalomból, III. Ramszesz korából. Amikor a munkások nekiláttak a fáraói síremlék építésének Deir el-Medinánál, nem kapták meg a szokásos, gabonában kimért bérüket, és tiltakozásul megszervezték a történelem első, feljegyzett sztrájkját. Ülősztrájk volt: a munkások egyszerűen beléptek a környék halotti templomaiba, és nem voltak hajlandók kijönni onnét addig, amíg meg nem hallgatták a panaszukat. A dolog működött, kifizették őket.
9. Tutanhamont egy víziló ölhette meg. Meglepően keveset tudunk a gyermekfáraó Tutanhamon életéről, de néhány történész úgy hiszi, hogy tudja: hogyan halt meg. Az ifjú király testének átvilágításánál kiderült, hogy a mellkasa nélkül balzsamozták be. Ez a drasztikus eltérés a hagyományos egyiptomi temetési gyakorlattól arra enged következtetni, hogy halála előtt rettenetes balesetet szenvedhetett. Néhány egyiptológus szerint az egyik legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a sebét víziló-harapás okozhatta. Bizonyítékok vannak arra, hogy az ókori egyiptomiak vadállatokra vadásztak sportból, és Tutanhamon sírjában találtak olyan szobrokat, amelyek szigonydobás közben ábrázolják. Ha a gyermekfáraó valóban szeretett veszélyes vadakat cserkészni, akkor a halála tényleg lehetett egy rosszul végződött vadászat következménye.
10. Az ókori Egyiptomban készítették az első terhes-tesztet. Az ókorban az orvosok általában általános orvosok voltak, de az egyiptomiak közül többen specializálódtak bizonyos testrészekre. Először Krisztus előtt 450 körül jegyezte fel ezt a gyakorlatot az ismert utazó és történész, Hérodotosz. Ezeket a specialistákat külön névvel illették: a fogak orvosa, az ánusz pásztora. Ez utóbbi a proktológus, vagyis a végbél betegségeinek gyógyítója. És az ókori egyiptomiak készítették az első terhességi teszteket is. A berlini Egyiptomi Múzeumban található papiruszok szerint többféle módszert is használtak a terhesség megállapítására. Az egyik az volt, hogy datolyából és sörből készült főzetet itattak a nővel, és figyelték a reakcióit. Ha hányt, akkor jó eséllyel terhes volt. A másik módszerre esküdők szerint egy zsák búzára vagy árpára kellett pisilnie. Ha a zsákok kihajtottak, akkor lehetett gyermekáldásra számítani.
És a bónusz:
11. Az egyiptomiak sokfajta állatot tartottak. Istenek megtestülését látták bennük, és az első civilizációként tartottak házi kedvenceket. Különösen kedvelték a macskákat, amelyeket Basztet istennővel hoztak összefüggésbe, de népszerűek voltak az otthonaikban a sólymok, az ibiszek, a kutyák, az oroszlánok és a páviánok is. Soknak közülük külön helye volt a házban, és gyakran mumifikálták, majd temették el őket a gazdájuk mellé, amikor az meghalt. Más állatokat munkára képeztek ki. Az egyiptomi rendőrök például kutyákkal, sőt majmokkal is járőröztek az ókorban.
Az első részt itt olvashatják.