1236-ban a török hadúr, Szulejmán Sáh, elfoglalta az Eufrátesz partjait. A mondák szerint kiszárította a folyó vizét, hogy a török sereg át tudjon kelni rajta. Ő volt az első olyan anatóliai születésű török vezér, aki életcéljának jelölte meg Szíria elfoglalását. Ezért a folyó közelében temették őt el, s építettek egy szentélyt is számára. Az aprócska terület Ankara kezén maradt: az 1921-es francia-török szerződés értelmében Törökország katonákat küldhet az emlékmű védelmére, amely 25 kilométerre fekszik a határtól. Az 1970-es években már áthelyezték a sírt, mert a közelben épült Szíria első gátja és pont a sírnál hozták létre az Aszad nevű tavat.
A három évig tartó szíriai polgárháború alatt ez a terület többször került veszélybe. Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet, amely amúgy is eretnekségnek és bálványimádatnak tartja az ilyen sírok és mauzóleumok létezését és ezért minden útjukba kerülő kulturális épületet és vallási helyet – legyen az keresztény, síita, vagy szunnita – felrobbantanak. Ankara ezért még év elején 25 főre emelte a területen szolgálatot teljesítő katonák létszámát. 2012-ben Recep Tayyip Erdogan maga fenyegette meg Szíriát és Bassár el-Aszad szíriai elnököt. „Minden olyan katonai akció az emlékhely közelében, amely veszélyezteti az állapotát, az Törökország és NATO elleni bűncselekménynek számít és nem marad következmények nélkül.”
Ezzel párhuzamosan ismét elterjedt egy elégé vitatott eredetű török hangfelvétel. Idén tavasszal a Youtube nevű videómegosztó oldalra olyan lehallgatott beszélgetést töltöttek fel, amelynek témája az volt, hogy miképp lehetne “nemzetközileg igazoltan” megtámadni Szíriát. A felvételen négy török politikus beszél egymással: Ahmet Davutoglu külügyminiszer, Hakan Fidan, a hírszerzés vezetője, Feridun Szinirlioglu külügyi államtitkár és Jaszar Güler, a tábornoki kar helyettes vezetője. A külügyminiszter szerint a hadseregnek meg kell védenie a Szíríában található török emlékművet – Szulejmán Sáh sírját, amely hivatalosan a török állam részét képzi – ezért be kell vonulni az országba. A hangfelvétel eredetisége nem bizonyított, de ugyanakkor nyugtalanító, hogy még Erdogan sem tagadta, hogy sor került egy szíriai intervencióval kapcsolatos megbeszélésre.
A Szulejmán Sáh sírja ismét a figyelem középpontjában került: már napok óta dúlnak az ádáz harcok Kobáne városa környékén, amely során az Iszlám Állam és a hozzá átállt iszlamista csoportok páncélosokkal (!) ostromolják a kurd erőket. A YPG nevű kurd milícia még kitart, főleg azért, mert jelentős utánpótlást kaptak a törökországi kurdoktól is. Mivel azonban a sír nem esik messze Kobánétól, ezért a kalifátus már bekerítette az emlékművet. Törökországban arról ír a sajtó, hogy ezeket a katonákat is túszul ejtették, akárcsak a 49 török állampolgárt, Moszul elfoglalása után. Egy helyi beszámoló szerint „megszakadt mindennemű kapcsolat a török katonákkal”.
A térségben harcoló kurdok, akik már korábban is arról beszéltek, hogy Törökország összejátszik és támogatja az Iszlám Államot, kérdőre vonják a török kormányt: „Hogy lehet az, hogy az Iszlám Állam, amely híres arról, hogy egymás után rombolja le az ellenség történelmi és szent helyeit, Szultán Sáh sírját épségben hagyták”.
Cemil Bayik, a PKK (Kurd Munkáspárt) egyik katonai parancsnoka tovább ment az al-Monitornak adott interjújában. „Ankara célja egyértelmű: meggyengíteni a szíriai és a törökországi kurdokat. Egyszerűen elérik, hogy senki se maradjon azon a területen, minden kurd fegyveres kivonuljon onnan. Ezután a saját biztonságuk érdekében beleavatkoznak és megszállják Kobanét és környező vidéket, köztük Szulejmán Sírját. A nemzetközi közösségnek pedig azt a magyarázatot adná a török kormány, hogy az állam és állampolgárok védelme érdekében cselekedtek így.”