Komoly belpolitikai vitát okozott Jordániában, hogy az arab monarchia szintén részt vesz az Iszlám Állam nevű terrorista szervezet elleni koalícióban. Egyelőre még nem tisztázott, hogy Ammán pontosan miben is segíti a szövetség tagjait és milyen módon vesz részt a hadműveletekben, de ennek ellenére már az ellenzéki oldalon petíciókat és bojkottok is hirdettek a kormány politikájával szemben.
Szeptember 10-án az amerikai külügyminiszter, John Kerry, találkozott II. Abdullah jordániai uralkodóval. A király támogatásáról biztosította az amerikai vezetést. II. Abdullah volt az egyetlen arab államfő, aki részt vehetett a NATO walesi csúcstalálkozóján. Itt személyesen találkozott és konzultált Barack Obama amerikai elnökkel és megbeszélték a régiót érintő biztonsági kérdéseket is. Washington kedvezően fogadta Jordánia csatlakozását a koalícióhoz, mivel Ammán kiemelt információkkal rendelkezik a különböző iszlamista militánsokról, főleg mert az ország keleti részében, az iraki-jordániai határon élő törzsek közül többen kapcsolatban állnak a „kalifátussal”, sőt nem egy olyan videó vagy írás megjelent már, ahol arról számolnak be, hogy a helyiek „felszabadítóként” várják a terroristákat. Ezenfelül a jordániai légibázisok jelentősége megnövekedett, mivel Ankara megtiltotta a török repülőterek használatát, s így feltehetőleg az arab országokból szállnának fel a gépek.
Csakhogy Jordánia lakosságát igencsak megosztotta ez a döntés. Még a kormány tagjai között is sokan vannak, akik ellenzik a részvételt a koalícióban, s hátráltatják azt, hogy Ammán hivatalosan is a koalíció „teljes tagja legyen”. Az Iszlám Akció Frontja, a jordániai Muszlim Testvériség pártja, egy közleményben ítélte el Kerry látogatását és elutasított minden Iszlám Állam elleni koalíciós kezdeményezést. „ Ez a háború nem a miénk. Nem kellene belerángatni.” – olvasható a szeptember 10-én kiadott közleményben, amelyben többek közt bojkottra és a híveiket pedig demonstrációkra szólítják fel a kormány ellen.
Az iszlamisták nincsenek egyedül ebben a kérdésben. A libanoni parlament alsó házban már szeptember 3-án egy petíciót fogadtak el, hogy Jordánia nem harcol a terrorista szervezet ellen és nem támogat semmiféle ellene irányuló akciót. A médiumok legalább ennyire megosztottak,szinte folyamatosan vitáznak róla a különböző a politikai műsorokban és az újságok hasábjain.
Ammán már Moszul elfoglalása óta fogva kiemelten figyeli az iraki eseményeket, s korántsem nyugodt a helyzetet illetően, mivel a terrorista szervezet szerint a „kalifátus” nem lenne teljes a jordániai területeken nélkül. A jordániai hadsereg teljes harckészültség rendelt el a keleti határokon állomásozó csapatoknak és a kormány jelezte, hogy felkészült az esetleges határvillongásokra, s végső soron akár a rendkívüli állapotok bevezetésére is. Az ország titkosszolgálata – külföldi segítséggel – elkezdte a helyi terrorista sejtek felszámolását. A jordániai hatóságok legalább 60 embert tartóztattak le, akik valamilyen szállal kötődnek az Iszlám Államhoz. Ezenfelül olyan személyek is vannak köztük, akik nyíltan támogatták a terrorista szervezete és hangoztatták a szélsőséges nézeteiket.