A new yorki hírszerző csoport, a Soufan Group szerint körülbelül 200 csecsen vesz részt a szíriai harcokban. Néhány hete az ISIS videóban fenyegette meg Oroszországot: akkor foglaltak el a harcosai egy rakkai légibázist, és zsákmányoltak onnét orosz gyártmányú harci gépeket. A felvételen az egyik dzsihádista azt mondja: “Ez az üzenet neked szól, Vlagyimir Putyin. Ezek a te gépeid, te küldted őket Basarnak (Basar el Asszd szíriai elnöknek), és Allah segedelmével visszaküldjük mindet neked. És Allah engedelmével felszabadítjuk Csecsenföldet és az egész Kaukázust.”
Marvin Kalb, a washingtoni Pulitzer Központ főtanácsadója azt mondja az al Arabiyának: “Putyint folyamatosan aggasztja, hogy a helyi lázadók a terepen kapnak kiképzést Szíriában, és aztán Oroszországba visszatérve bevetik az újonnan szerzett tudásukat. Putyin nem akarja, hogy hazatérjenek, ez tartós fejfájást okoz neki.”
Alex Melikishvili, a szintén amerikai kutatóközpont, a HIS vezető munkatársa szerint “teljességgel elképzelhető”, hogy a hazatérő ISIS harcosok háborúzni fognak Moszkva ellen, ugyanúgy, ahogy a csecsen lázadók teszik ezt már két évtizede. “Minél tovább tart megsemmisíteni az ISIS-t, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy néhány harcedzett fegyveres eljut az Észak-Kaukázusba. Ebben az esetben Oroszországban megnő a terrorveszély: még akkor is, ha csak kevesen lesznek a hazatérők, mert jelentős harci tapasztalatokat hoznak Szíriából és Irakból.”
Egy másik szakértő, a Massachusetts-i Lowell Egyetem professzora, Mia Bloom professzor ugyanakkor úgy véli: a Moszkva-ellenes csecsen felkelők nem feltétlenül azonosulnak az ISIS ideológiájával. “Nincs számottevő példa arra, hogy külföldiek harcolnának Csecsenföldön vagy Degasztánban, ahol a hangsúly helyi kérdéseken van, és nem a világméretű dzsihád a tét. Ráadásul a legtöbb csecsen még mindig nem beszél arabul, és elbizonytalanodnának, ha egy nem-csecsen, nem-dagesztáni kívülálló adna parancsokat nekik.”
Hétfőn magasszintű orosz küldöttség jelentette be Lavrov külügyminiszterrel az élen Párizsban, hogy csatlakozik ahhoz a 30 országhoz, amelyek támogatásukat ajánlották fel az ISIS elleni harchoz Irakban. Moszkva ugyanakkor azt törvénytelennek tartaná, ha Asszad elnök jóváhagyása nélkül bombáznák a terrorszevezezet Szíriában. A már említett Melikishvili szerint az orosz álláspont következetlensége azt a moszkvai vágyat tükrözi, hogy úgy minimalizálják az ISIS jelentette veszélyt, hogy közben ne ássák alá Asszad rendszerét Szíriában.
Az amerikai Stratfor hírszerző cég elemzésében arról ír, hogy miközben Moszkva korántsem érzi magát kényelmesen a szíriai és iraki események miatt, szüksége van arra, hogy azok elvonják a figyelmet az ukrajnai válságról. “Minden, ami elvonja Amerika és a világ figyelmét Ukrajnáról, hasznos az oroszoknak.”