Recep Tayyip Erdogan, Törökország elnöke, tegnap az újságírók előtt bejelentette: Törökország egy „puffer zónát” hoz létre a déli területen, pontosabban az iraki és a szíriai határ közelében, amely “ütközési területként” funkcionálna, hogyha az Iszlám Állam nevű terrorista csoport harcosai betörnének a kis-ázsiai ország területére. “Egyelőre még a hadsereg vizsgálja ennek a lehetőségét,de készen áll arra, hogy a török nép biztonsága érdekében egy ilyen ütközőzónát létesítsen.” – jelentette ki Erdogan, de azt nem részletezte, hogy pontosan hol is fog húzódni ez a terület és mennyi török katona fog állomásozni a régióban.
Törökország a múlt héten bejelentette, hogy nem vesz részt az Iszlám Állam nevű terrorista szervezet elleni, amerikai kezdeményezésű koalícióba. Sőt, Ankara nemcsak a katonai részvételre mondott nemet, hanem arra is, hogy a NATO és a koalíció vadászgépei meg bombázói Törökország légibázisait használják, vagy onnan indítsanak szárazföldi támadást. Ennek egyrészt az az oka, hogy a terrorista csoport 46 török túszt tart fogva, másrészt pedig a török kormány attól tart, hogy a nyugati országok által az iraki hadseregnek és az iraki kurdoknak szállított fegyverek végül a Kurd Munkáspárthoz (PKK) fog kerülni. Ők pedig folytatnák a függetlenségi harcukat.
A tegnap tartott katari-török találkozón más jelentős megbeszélésekre is sor került. Ankara „szívesen fogadja” azokat az egyiptomi, egykori Muszlim Testvériség tagokat, akiket a múlt héten utasítottak ki Katarból. A kiutasítottak között van Amr Darrag, egykori tervezési miniszter, Wagdi Ghoneim muszlim prédikátorok és Mahmúd Huszein, a testvériség főtitkára is. Törökország és Katar voltak az egyiptomi Muszlim Testvériség és Mohamed Murszi iszlamista elnök legnagyobb támogatói. Ezenfelül ez a két ország nyújt leginkább diplomáciai és anyagi támogatást a líbiai Muszlim Testvériségnek, valamint a Tripoliban, a Fadzsr Líbia (Líbia Hajnala) által felállított kormányzatnak.