A 26 éves izraeli arab férfi gépészmérnöknek tanult, és az egyik legjobb diák volt az évfolyamán. Friss házasan, nem egészen egy évvel ezelőtt hátrahagyta názáreti hazát, a feleségét, a családját és a barátait, hogy csatlakozzon a szíriai lázadókhoz. Most az ISIS-ről posztol képeket és videókat. Meg magáról, amint a terrorcsoport zászlaja alatt fegyvert visel. Egy most kirakott videóban pedig az “Iszlám Államot” dícséri, és azt mondja: “Győzni fogunk”.
Házasságkötése után alig négy hónappal lépett le. Amikor másfél hónapja megszületett a kisfia, Muszavnak nevezték el. Ő maga pedig az Abu Muszav Alszafuri nevet vette fel az ISIS-ben. A családja csak annyit mond: nem tudják elhinni, hogy a csoporthoz csatlakozott. De többet nem hajlandók beszélni róla – írja az izraeli lap, a Yedioth Ahronoth.
Sahade egyik közeli barátja az újságnak azt mondta: együtt jártak gimibe Názáretben. Ő volt az egyik legjobb tanuló, minden tantárgyból, ő segített a többieknek a tanulásban. Jó sportoló is volt, meg jó barát. Mindig elsőként sietett segíteni, ha valakinek gondja volt. “Soha nem bántott senkit, és még zsidó barátai is voltak, akikkel rendszeresen tartotta a kapcsolatot.”
Arra a kérdésre, hogy mégis miért csatlakozhatott az ISIS-hez, a barát azt feleli: ezt ő is kérdezte tőle, de nem kapott választ. “Néhány hónapja kapcsolatba tudtam lépni vele a Facebookon. Azt mondta, Albabban van, Aleppo mellett. Kérdeztem, miért állt be a Daes-be (Iszlám Állam), de nem válaszolt. Nehéz elképzelnem, hogy ott van. Itthon kellene lennie a családjával. Hogy tud távol lenni a fiától? Rettenetesen hiányzik nekik.”
Názáret arab város, muszlimokkal és keresztényekkel. “Mindenki tudja, hogy az “Iszlám Állam” gyilkolja a keresztényeket, mindenhol felkutatja őket, ahova csak elér. 2006-ban, amikor vandálok támadták meg az Angyali üdvözlet templomát, Rabija volt annak a kevés embernek az egyike, akik a templomot védték” – mondja a barát.
Amikor Sahade Szíriába ment, még az egyik názáreti főiskolán tanult. Az év elején hirtelen változást vettek észre rajta a diáktársai. “Kezdetben soha nem beszélt Szíriáról vagy az ISIS-ről. Aztán egyik napról a másikra furcsán kezdett viselkedni, sokat üldögélt egyedül. Éreztük, hogy valami történik. Próbáltunk segíteni neki, de nem hagyta. Azt ismételgette, hogy minden rendben. Aztán egy hónappal később eltűnt, anélkül, hogy bárkinek bármit mondott volna. Később hallottuk, hogy Szíriába ment. Nem tudtuk elhinni.”