Sétáljunk el a nagy piramistól a szfinxhez

Melyikünk bakancslistáján ne szerepelnének a gízai piramisok vagy a szfinx? Még akkor is, ha már többször jártunk ott. A Google Streetview most elvisz bennünket oda. De máshova is. Egyiptom híres nevezetességei közül több is felkerült az Utcaképre, nem csak ókori, de középkori csodák is: a kopt függő templom, Dzsószer fáraó szakkarai lépcsős piramisa, Abu Mena ókeresztény műemlékei, a kairói citadella és a 15. században épült alexandriai Káit-bej erőd. Hát induljunk felfedezőútra! Forduljunk körbe, menjünk előre-hátra, nézzünk fel a fejünk fölé.

Gyertyafény pislákol egy hieroglifákkal borított kőfalon. Büszke királynő hanyatlik hátra, mert megmarta egy kígyó. Nád hajladozik a folyó partján, arra vár, hogy papirusz legyen belőle, vagy éppen kosár. A ókori Egyitom civilizációja évezredeken nyúlik át, és gazdag építészeti, művészeti, orvosi, politikai, kulturális örökséget hagyott maga után. Ma is foglalkoztatja a képzeletünket, Kleopátra és Ptolemaiosz, Tutemhamon hazájaként, vagy éppen olyan emberek otthonaként, akik macskákat imádtak istenekként és bebalzsamozott halottaikat kincsekkel teli sírokba temették, ellátták őket minden földi jóval a túlvilági élethez.

Ilyen csábító szavakkal ajánlja a felhasználók figyelmébe új utcakép-alkalmazását a Google Maps. Amellyel virtuális sétát tehetünk ennek az ősi civilizációnak az emlékei között. Kezdjük ott, ahol a legtöbb turista: a gízai piramisoknál, amelyek emberi kéz emelte hegyekként válnak ki a hatalmas Szaharából. A zajos, nyüzsgő, modern Kairótól alig néhány száz méterre. Ott állnak ott már csaknem 5 ezer éve, az ókori egyiptomiak leleményességének és ambíciójának tanújaként. Ide kattintva indulhat is a túra. 

A gízai nekropolisz a világ egyik leghíresebb ásatási területe, és itt van az ókori világ legrégebben álló csodája is: a Nagy Piramis. Amit sírként és az örökkévalóság jelképeként épytettek Kheopsz (Khufu) fáraónak. 139 méterre magasodik, és 3800 éven át ez volt a világ legmagasabb, emberi kéz emelte építménye. Ha elnézünk mögötte nyugatra, látjuk Khephrén (Hafré) és Mükerinosz (Menkauré) piramisát is: Kheopsz fiáét és unokájáét.

Most forduljunk keletre, a Szfinx, a világ legnagyobb és legrégibb ismert szobra felé. Az oroszlántestű és emberfejű Szfinx 73 méter hosszú és 20 méter magas. Betű szerinti fordításban a “Borzalom atyja”. Ez a titokzatos teremtmény a közhiedelem szerint Khephrén fáraó vonásait viseli, ő volt az uralkodó, amikor készült.

A gízai piramisok csaknem 5 évezredet éltek túl, és a világ legrégebbi, ember készítette csodái. Lépjünk hát vissza az időben, és fedezzük fel azt, amit egykor a Nílus ajándékának hívtak.

{youtube}Cd3E5dWunKo{/youtube}

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez