Hiába találkozott és tárgyalt egymással Chug Hagel, az amerikai védelmi miniszter, és Recep Tayyip Erdogan török államfő ezen a héten, nem sikerült belevonni Törökországot az Iszlám Állam nevű terrorista szervezet elleni, amerikai kezdeményezésű koalícióba. Sőt Ankara nemcsak a katonai részvételre mondott nemet, hanem arra is, hogy a NATO és a koalíció vadászgépei meg bombázói Törökország légibázisait használják, vagy onnan indítsanak szárazföldi támadást.
Ugyanakkor Ankara biztosította a koalíciót, hogy egyetért az elképzeléssel és a humanitárius segélynyújtásban szintén részt vesz. Az Incirlikben található légi bázist logisztikai és humanitárius célokra felhasználhatják a koalíció tagjai, de ehhez kell a török kormány előzetes beleegyezése.
A döntés és az Iszlám Állam nevű terrorista szervezettel kapcsolatos „távolságtartó magatartás” miatt a török kormányt kemény bírálatok érik. Például Ankara nem zárta le a szíriai-török határt, mármint a különböző európai és nyugati dzsihadisták még mindig Törökországon keresztül utaznak ki Szíriába, ahol csatlakoznak valamelyik iszlamista vagy terrorista csoporthoz.Törökország fegyverekkel és katonai felszerelésekkel látta el a Szíriában harcoló szélsőséges csoportokat,mint az Iszlám Államot és az al-Nuszra Frontot a szíriai határhoz közeli török városokban. Bár Ankara ezt következetesen cáfolta, azt nem tagadta, hogy szerette volna meggyorsítani a lázadók által támadott Bassár el-Aszad szíriai elnök hatalmának megdöntése.
Az Iszlám Állam nevű terrorista szervezet még mindig fogva tartja azt a 49 török állampolgárt, köztük egy török diplomatát és gyerekeket, akiket az iraki Moszul elfoglalása után ejtettek túszul a terroristák. Tehát Ankara hivatalosan a foglyok miatt nem mer beleavatkozni az eseményekben és részt venni egy „kalifátus” elleni hadműveletben. „A túszok miatt meg van kötve a kezünk.” – nyilatkozta egy török köztisztviselő.
A török távolmaradásnak egy másik jelentős oka is van: a kurdok. Ankara attól tart, hogy a nyugati országok által az iraki hadseregnek és az iraki kurdoknak szállított vagy szállítandó fegyverek végül a PKK-hoz fog kerülni. Mivel a Kurd Munkáspárt is részt vesz a szíriai és az iraki harcokban, ezért hozzájuk is eljuthatnak a nyugati fegyverek. A török kormány 2012 óta béketárgyalásokat folytat a PKK-val és elérte annak részleges kivonulását, de augusztus végén összecsapásokról érkeztek hírek. Augusztus 24-én pedig a hármas (iraki, szíriai, török) határnál fekvő Szilopi városban a PKK egységei lerohantak egy építkezést és három kínai állampolgárt ejtettek túszúl.
A csütörtöki döntés kísértetiesen hasonlít a harmadik Öböl-háborúra, amikor Törökország ugyancsak megtiltotta az Egyesült Államoknak, hogy 60 000 katonát állomásoztasson a kis-ázsiai országban, valamint a török légibázisokról szálljanak fel a bombázók és a vadászgépek. Emiatt hónapokig komoly feszültség uralkodott az amerikai-török kapcsolatokban, végül Törökország engedélyezte az utánpótlás szállítását.
A törökökkel szemben a régió többi országa támogatásáról biztosította az Egyesült Államokat, legalábbis erről számolt be John Kerry amerikai külügyminiszter, aki a szaúdi Dzsiddában találkozott az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) hat tagállamának külügyminiszterével és a tanácskozáson jelen volt Egyiptom, Jordánia, Libanon és Törökország képviselői is. Végül Szaúd-Arábia, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait, Katar, Omán, Egyiptom, Irak, Jordánia és Libanon támogatásáról biztosította Washingtont, hogy harcolni fognak az Iszlám Állam ellen. Ígéretet tettek az új iraki kormányzat támogatására, és megvitatták annak módozatait, hogyan lehetne „megsemmisíteni” az Iszlám Államot Irak és Szíria területén.
John Kerry ma Ankarába utazott és tárgyalni fog a török vezetéssel, köztük Erdogan államfővel.