Hétfőn éjjel az iraki parlament jóváhagyta Haider al-Abádi miniszterelnök programját és egységkormányának összetételét, habár a védelmi és a belügyminisztériumi posztra egyelőre nem sikerült embert találni. Az iraki képviselők gyakorlatilag egyhangúlag fogadták el az iraki miniszterelnök jelöltjei. A miniszterelnök Hosjar Zebari kurd politikust nevezte ki az egyik helyettesének.
Az iraki kormány tehát így néz ki: az olajügyi tárca vezetését Ádel Abdel-Mahdi, az Iraki Iszlám Forradalom Legfelsőbb Tanácsa (SCIRI) elnevezésű, befolyásos Irán-barát szervezet egyik vezetője, az ország korábbi síita alelnöke kapta meg, külügyminiszterré pedig egy másik kiemelkedő síita politikust, Ibráhim al-Dzsaafarit nevezték ki. Abádi azért, hogy ne fordítsa maga ellen Núri al-Máliki híveit, törzsét, az őt támogató militáns csoportokat, valamint a hadsereg elitalakulatát, ezért az előző kormányfőnek alelnöki posztot adott. Sőt további ellenfelei is kaptak posztot: Ijád Allávi volt miniszterelnök és Oszama al-Nudzsaifi, a parlament eddigi elnöke.
A 62 éves síita Abádira vár az a feladat, hogy egyesítse az országot a szélsőséges Iszlám Állam nevű terrorista szervezettel szemben, amelynek harcosai június óta lerohanták Szíria keleti és Észak-Irak jelentős területeit. Ugyanakkor nemcsak ezzel a nehéz feladattal kell megküzdenie, hanem maga mellé szeretné állítani az iraki szunnita törzseket is. Ezek a törzsek ugyanis sem az Iszlám Állammal, sem pedig az előző iraki kormánnyal, nem ápoltak jó kapcsolatokat, gyakran zajlottak közöttük fegyveres összecsapások is. Máliki bukása után 25 szunnita törzs jelentette be, hogy “fegyvert fognak” az Iszlám Állam ellen és harcolni fognak a velük szövetséges szunnita törzsek és iraki Baasz Párt milicistái ellen is. Az iraki szunnita törzsi és vallási vezetők listát állítottak össze a követeléseikről”, és ezt szunnita politikusok révén eljuttatják a kormányalakítással megbízott Haider al-Abádinak. A tárgyalások jól haladtak, s habár az augusztus végén történt, majdnem száz halálos áldozattal járó Imam Vais-i mészárlás komoly árnyékot vetett a szunnita-síita kapcsolatokra, de nem szakította meg a párbeszédet a két felekezet között.
Ezenfelül a kurdok kérdése is folyamatosan napirenden van Bagdadban: az iraki kurdok politikai képviselői egészen a szavazásig vitatkoztak arról, hogy részt vegyenek-e a parlament ülésén, de végül bejelentkeztek a voksolásra.A kurd képviselők korábban ugyanis azt kérték az iraki parlamenttől, hogy csatolják a kurd autonóm tartományhoz a „kalifátus” által fenyegetett, többségében kurdok lakta észak-iraki területeket, azaz Kirkuk, Ninive és Dijála tartományokat. Abádi a parlament előtt megígérte, hogy rendezi a kurd autonóm területtel kapcsolatban még függőben lévő vitás kérdéseket, és hozzálát egy decentralizálási program megvalósításához. Ugyanakkor megerősítette, hogy Irakban “betiltanak minden, az államhatalmi szerveken kívül álló fegyveres szervezetet”.
A kormányfő mindazonáltal igyekezett tekintettel lenni a magát létében fenyegetettnek érző síita többség érzékenységére is. A szunnita politikusok aggodalmai ellenére méltatta a síita milíciák megalakult hálózatát és mindazokat az önkénteseket, akik idén nyáron fegyvert fogtak, hogy felvegyék a harcot a terrorista csoport Bagdad ellen vonuló harcosaival. A jövőre vonatkozóan mindazonáltal azt javasolta, hogy az önkéntes alakulatokat egy leendő nemzeti gárdába olvasszák be.