Gyakorlatilag az utolsó pillanatban mondták vissza Új-Zéland izraeli nagykövetének kinevezését. Jonathan Curr már éppen útban volt Izrael felé, hogy átadja a megbízólevelét az izraeli államfőnek, amikor az izraeli külügy bejelentette, hogy nem fogadják el a nagykövet személyét. Az indok a következő volt: Ugyanaz a diplomata nem lehet egyszerre izraeli és palesztin nagykövet. Ugyanakkor Wellington rámutatott arra, hogy 2008 óta a Törökországban élő nagykövetük, nemcsak Izraellel, hanem a Palesztin Hatósággal is fenntartotta a diplomáciai kapcsolatokat, de akkor ez valahogy senkit nem érdekelt és az izraeli vezetés sem szólalt fel ez ellen.
John Key új-zélandi miniszterelnök szerint ez igen kellemetlen helyzetbe hozta az új-zélandi kormányt, mivel „logisztikailag elég nehéz lenne megvalósítani”, hogy külön legyen izraeli és palesztin nagykövetük. Az új-zélandi sajtó szerint az izraeli kormány többször figyelmeztette Wellingtont, hogy nem fogja elfogadni az új nagykövetet, de a miniszterelnök erre azt válaszolta: „ Nem tudom. Lehetséges, hogy küldtek ilyen tiltakozást, nem olvastam. Én nem foglalkoztam ezzel az üggyel, majd utánanézek.” – nyilatkozta a miniszterelnök, de még hozzátette, hogy „Új-Zéland eddig is a semlegesség pártján volt, s a közel-keleti béke és a két állam megoldásában érdekelt.”
Ma Új-Zéland Törökországon keresztül tartja fenn a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel és a Palesztin Hatósággal, de foglalkoznak még a jordániai, grúz és az azerbajdzsáni ügyekkel is. Ezt a pozíciót Taha McPherson töltötte be egészen 2014-ig, amikor John Key miniszterelnök visszahívta őt, hogy legyen a külpolitikai tanácsadója.
Az izraeli nagykövetség egy nyilatkozatot adott ki, hogy „ jó kapcsolatokat ápolnak Új-Zélanddal”, s a nagykövet szerint ez az ügy nem befolyásolja a két ország kapcsolatát. „Egy ország nagykövete nem foglalkozhat egyszerre a palesztin és az izraeli ügyekkel. Ez az egyik legfontosabb protokoll alapelvük, amely már évtizedek óta érvényben van és az összes nagykövet betartja, aki Izraelben képviseli a saját országát.” – olvasható a nyilatkozatban, megmagyarázva ezzel az izraeli külügy döntését.
Valójában Izrael és Új-Zéland között nem ez az első diplomáciai incidens. 2004-ben Wellington szankciókat vezetett be az ország ellen, mivel két Moszad ügynök új-zélandi útlevelet próbált szerezni magának. Sőt a szigetország biztonsági szolgálata szerint az izraeli hírszerzés gyakran lopta el állampolgáraik személyazonosságát, mégpedig azokét, akik 2011-ben a christchurchi földrengésben életüket vesztették.