“Azoknak az embereknek, akik megbíznak Damaszkuszban és Bassár el-Aszad elnökben vissza kellene térniük a rezsim által uralt régiókra, miközben azoknak, akik az al-Nuszra Frontot és az ISIL (Iszlám Államban Irakban és Levantéban) nevű csoportot támogatják, azoknak pedig az általuk uralt területre.” – vette fel Seján Azzi, a libanoni munkaügyi miniszter. A Kataeb Párthoz tartozó politikus szerint ugyanis haza kellene küldeni a menekülteket, mégpedig a szimpátia alapján: aki a Bassz Pártot támogatja az a hadsereg által ellenőrzött területekre menjen, aki pedig az iszlamistákat, azok a militáns csoportok által ellenőrzött településekre.
Felvetése komoly vitát váltott ki Libanonban. Ugyanakkor több közéleti szereplő és politikus is támogatta Azzi elképzelését. Sok elemző szerint a libanoni gazdaságra már így is komoly terhet ró a több mint egy millió – körülbelül 1,15 millió – szíriai menekült ellátása. Bejrútnak csak tavaly nyár óta a szíriai válság 8,5 milliárd dollárba került.
Ezért Bejrút nemcsak Szaúd-Arábiához és Franciaországhoz, hanem az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságához fordult támogatásért és kap dollármilliókat a menekülttáborok fenntartására, sőt már a Világbanktól is kapott kölcsönt. A libanoni gazdasági növekedés jelentős mértékben lelassult 2012 és 2014 között: mintegy 3 százalékkal romlottak a GDP-mutatók. Körülbelül 200 000 libanoni teljesen elszegényedett, miközben a munkanélküliek száma megduplázódott, most majdnem az ország egynegyedének nincs állása. A legrosszabb, hogy nemcsak kevés segélyt adnak Libanonnak,de rendkívül lassan érkezik is meg. Az ENSZ szervezetei 2014-ben mintegy 1,7 milliárd USA dollárnyi támogatásért folyamodtak a libanoni menekültek számára, de eddig mindössze ennek csak a töredékét, 17%-ot biztosítottak.
Ezzel együtt a cédrusok országa kénytelen szembenézni a szíriai válság átterjedésével is. Bejrút szintén megérezte a szélsőséges terrorista csoportok ámokfutását: augusztus 2-án az al-Nuszra Front elfoglalta Libanonban Arszált. Végül majdnem egy hétig tartó harcok után sikerült kiűzni a határvárosból a terrorista csoportokat, akik többek között a libanoni Roumieh börtönben letartóztatott iszlamisták szabadon eresztését követelték. Még jelenleg is tartanak a tárgyalások a libanoni kormány és a terroristák között, mivel augusztus elején az Iszlám Állam nevű terrorista csoport még mindig 23 libanoni katonát és rendőrt tart fogva. A túszok közül a terroristák már két katonát lefejeztek,az egyiket azért, mert megpróbált megszökni a fogságból.