A szíriai al-Tabka légitámaszpont elvesztése komoly következményekkel járt Damaszkuszra nézve. Egyfelől az Iszlám Állam nevű terrorista csoport modern haditechnológiai eszközöket (drónokat) vetett be sikeresen, másrészt pedig a stratégiai bázis elvesztésével nehezebbé vált a “kalifátus” állásainak bombázása, miközben a hírszerzések szerint a terroristák megindultak az északi front, pontosabban Aleppó felé.
A repülőtér elvesztése eléggé kényelmetlen helyzetbe hozta a szíriai Bassz Pártot: az Iszlám Állam túl nagy problémává vált és az arab ország kénytelen együttműködni a korábbi ellenségeivel, főleg a Nyugattal. Ezt jósolta többek közt Daher Rashed, az ELTE arab tanszékének oktatója, aki a NOL-nak adott interjújában kijelentette: “Az Iszlám Állam előretörése felértékeli Szíriát, az Egyesült Államok és Európa is kénytelen lesz együttműködni Aszaddal, ha valóban komolyan gondolják a terrorizmus elleni harcot.”
Hétfőn Valíd Moallem, a szíriai külügyminiszter közölte, hogy Damaszkusz készen áll arra, hogy együttműködjön a Nyugattal az Iszlám Állam elleni harcban, de “ennek feltétele, hogy a nemzetközi közösség tartsa tiszteletben a közel-keleti ország vezetését és függetlenségét. “A hazánk területén minden egyes légicsapást kizárólag a damaszkuszi kormány jóváhagyásával lehet végrehajtani, mert ha ez nem így történik, akkor az az ország elleni agressziónak minősül.” – nyilatkozta a külügyminiszter, majd még hozzátette: Szíria kész együttműködni a terrorizmus elleni regionális és nemzetközi harcban az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2170. számú határozatának keretében. A 2170. számú határozat célja ugyanis a szíriai és iraki szélsőséges iszlamisták toborzásának és finanszírozásának megakadályozása, többek között az általuk elfoglalt területeken kitermelt kőolaj eladása a nemzetközi piacon.
Az amerikai vezetés kezdetben kétkedve fogadta a szíriai felajánlást. Washington leszögezte, hogy nem fogja kikérni Damaszkusz engedélyét sem a felderítő repülésekhez, sem az esetleges légicsapásokhoz. Később azonban a Fehér Ház békülékenyebb hangnemet ütött meg. Kedden Barack Obama amerikai elnök engedélyezte, hogy az Egyesült Államok kémrepülőgépekkel és drónokkal felderítő repüléseket végezzen Szíria felett, előkészítendő az Iszlám Állam elleni esetleges légicsapásokat, de arról nem beszélt, hogy ezekből a hadműveletekből kihagynák a szír államot. A szíriai katonai csapás lehetősége időről időre napirendre került a Fehér Házban, Obama mindeddig elutasította a beavatkozást. Úgy tűnik azonban, a legutóbbi incidens – James Foley amerikai újságíró múlt heti meggyilkolása Szíriában – a katonai lépések megfontolására ösztönözte az amerikai elnököt, amennyiben amerikai állampolgárok kerülnek veszélybe.
Ám nemcsak az Egyesült Államok gondolja komolyabban az Iszlám Állam elleni harcot, hanem Irán is. Teherán már korábban is küldött Forradalmi Gárdista egységeket (több százat) és katonai tanácsadókat az iraki frontra, akik segítették Bagdad erőfeszítéseit az Iszlám Állam elleni harcban. Most viszont sokkal komolyabb fellépésre készülnek.
“Hasszán Roháni elnök az iráni kormány hétfői ülésén katonai csapást helyezett kilátásba az Iszlám Állammal szemben, ha a szélsőségesek kárt tennének a síita szent helyekben.” – nyilatkozta Abdolreza Rahmáni Fazli, Irán belügyminisztere, egy biztonsági ülés után. A síita emlékhelyeket már korábban is érte támadást, több mecsetet és egyéb vallási épületet, vagy sírokat is megsemmisítettek a terroristák. A Iszlám Állam a síitákat éppúgy üldözi és kivégzi, mint a többi vallási kisebbséget.
Ezenfelül ma Irán külügyminisztere Szaúd-Arábiába látogat. A fő téma természetesen az Iszlám Állam jelentette veszély lesz. Hasszán Roháni beiktatása óta ez lesz az első alkalom, hogy hivatalos iráni delegáció látogat Szaúd-Arábiába, és tárgyal a Perzsa-öböl menti monarchia vezetésével.
FRISSÍTVE: Irán beavatkozott Irakban
Abdolreza Rahmáni Fazli tájékoztatása szerint a kurdisztáni regionális kormány Iránhoz fordult azzal a kéréssel, hogy nyújtson segítséget és támogatást, konzultálhasson vele és képezzen ki kurd katonai egységeket. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy Irán tartja magát ahhoz a stratégiához, amely szerint ki kell szorítani a terroristákat az általuk elfoglalt iraki tartományokból. Ezért a belügyminiszter azt közölte, hogy Teherán segítséget nyújtott az iraki kurdoknak az Iszlám Állam elleni harchoz.