Az időzítés nem véletlen. Most kell a világnak látnia, kik vannak az ijesztő közel-keleti hírek mögött. Stanton éppen aznap érkezett Irakba, amikor az Iszlám Állam elfoglalta a moszuli gátat. Több várost is felkeresett, mielőtt továbbutazott Jordániába.
Több mint 9 millió követője aktív részese a projektnek. Reagálnak a képekre, a sztorikra, új megvilágításba helyezik őket, és beszámolnak a saját szomorúságukról vagy örömükről is. Kezdetben persze new yorkiak figyeltek a pillanatok alatt befogadható mini történetekre, azokról, akik mellett nap mint nap elmennek. De mióta a kameráját a világ felé fordította, háborúval szembenéző embereket, menekülőket, szegényeket fotóz, az egész világból sokan odafigyelnek rá. A sztereotípiák mögé akarnak látni, és látni akarják azokat, akiknek egészen más élet jutott. Úgy, ahogy vannak: emberi lényekként.
Stanton hisz abban, hogy minden történetet érdemes meghallgatni és mindegyikből lehet tanulni. És hisz abban, hogy történhet valami, ha a világ felfigyel a hírek mögötti sorsokra. Arra, hogy mi van a média átpolitizált tudósításain túl.
1. Ezek a jazidi kisfiúk konzerves dobozokat ütögettek, amikor Stanton meglátta őket. Megkérdezte, mit csinálnak. “Autót építünk” – mondták. “De helyes” – gondolta. “Azt hiszik, a dobozok kocsik.” Aztán a gyerekek fogtak két drótot, tengelyt készítettek belőlük, és ráhelyezték a műanyag ládát. Autót csináltak. (Dohuk, Irak)
2. “Mondtuk neki: üljön közénk, hogy osztozhassunk a szomorúságában.” (Dohuk, Irak)
3. “Mi történt a karoddal?” “A lépcsőn jöttem lefele, és közben a csillagokat néztem.” (Amman, Jordánia)
4. “Az édesanyjával élt Gázában, amikor kicsi volt. Egy este, amikor lefekvés előtt felhívtam telefonon, azt mesélte, hogy három nadrág van rajta. Megkérdeztem ‘Három nadrág? Miért nem pizsamában vagy?’ Azt mondta: ‘Egyben akarom tartani a testemet, ha bomba esne rám.'” (Petra, Jordánia)
5. “Hat hónapig jártunk jegyben, de aztán a szülei egy gazdagabb emberhez adták.” “Mi mondtál neki búcsúzóul?” “Azt mondtam: én mindent megtettem, amit tudtam. Legyen boldog az életed.”
6. Stanton azt a címet adta ennek a jordán fővárosban készült képnek, hogy “Ott egy eltörött üveg!”. De a követői néha jobb címeket ajánlanak neki. Ebben az esetben például azt, hogy “Ne csak állj ott, a kamerával. CSINÁLJ VALAMIT!
7. “Az utcákat söpröm. Vízi mentő voltam az egyik puccos Holt tengeri hotelben, de elvesztettem az állásomat. Iszapot vittem a strandról az unokatestvéremnek, mert az jót tesz a bőrének. Az igazgató azt mondta ‘Lopsz!’ ” Az egyik követő azt kommentelte: “Szeretném tudni, melyik szállodáról van szó… hogy figyelmeztessem az összes vendéget, ne hagyjanak egyetlen sampont sem a fürdőszobában.”
8. Ez a fiatal férfi az iraki Kalakban azt mondta Stantonnak: “Diák vagyok. A szüleim nem akarják, hogy otthon üljek egész nyáron, ezért elküldtek pásztornak”.
9. “Öt lányom van. A lányaimnak öt lányuk van. És mindenki szeret a nagymamával lenni!” Az egyik kommentelő szerint már 8 millió követő szeret ezzel a nagymamával lenni. (Amman, Jordánia)
10. “A nagymamám egy egészen más arab világra emlékszik, mint amit ma látunk. Olyan helyre, amely a zenéjéről, az újításairól, az intellektuális képességeiről híres. Lehet, hogy naív vagyok, de az arab világ egységéért szeretnék tenni – országokon belül és kívül – hogy újra visszakaphassuk azt a helyet.” (Amman, Jordánia)
11. Csevegés kér fiúval, az iraki Erbilből: “Mik akartok lenni, ha felnőttök?” “Orvosok.” “Mi most a legnagyobb gondotok?” “A matek.”
.
12. “Az első vizsgáim egyikére mentem, és hirtelen bombázni kezdtek. Damaszkusz belvárosában, el sem hittem! A következő néhány hétben minden megváltozott. A taxikat tankok váltották fel az utcákon. A háború előtt vannak jogaid. Az emberek megkérdezik, miért öltek meg. Ha jön a háború, soha senki sem kérdez ilyent.” (Erbil, Irak)
13. “A szüleimet elfogták, amikor 16 éves voltam. Mindketten a börtönben haltak meg.” “Mire emlékszik arról a napról, amikor elvitték őket?” “Sajnálom. Nem hiszem, hogy ezt meg tudom csinálni. Leállhatnánk?” (Saklawa, Irak)
14. Ez a nő a HONY esszenciája. Szókimondó és harcias a nehéz élete ellenére. Azt mondta Stanton kísérőjének: “Ez a fickó itt nagyon szeret fotózni. De ha még egy képet készít, én összetöröm a kameráját. Ezt ne fordítsd le neki.” (Zaatari menekülttábor, Jordánia)
15. Az ember a gép mögött. Brandon Stanton.