A Hamasz feketébe öltözött harcosai, támadófegyverekkel felszerelkezve könnyedén mozognak a homályos alagútban. Azt mondják, otthon érzik magukat a föld alatti útvonalak hálójában.
A ritka túra, amelyre elvitték a Reuters újságíróját, fotósát és operatőrét, kísérlet arra, hogy megcáfolják Izrael állítását. Miszerint minden olyan alagutat megsemmisített, amelyen keresztül iszlámisták szivároghatnának be a területére.
“Ma azoknak az alagutaknak az egyikéből szólunk, amelyekről Izrael azt állítja, hogy lerombolta őket. Az embereink még mindig itt működnek ezekben az alagutakban, készen bármire” – mondta egy maszkos harcos a Hamasz al Kasszam brigádjaitól.
De a Reuters munkatársainak, akiket bekötött szemmel, a Hamasz egyik sokszor megforduló járművével vittek a titkos helyszínre, fogalmuk sincs arról, hogy ez közel volt-e a határhoz, vagy éppen mélyen bent, a Gázai övezetben. Az biztos: ezeket az alagutakat nem érte izraeli találat. De hogy hova vezetnek, azt nem tudni.
Izrael saját beszámolója szerint a szárazföldi csapatok azokra az alagutakra fókuszáltak, amelyek a határtól számítva 4 és fél kilométeres sávban voltak. A többivel nem törődtek. A gázai offenzíva idején az izraeliek vittek újságírókat a határnál feltárt alagutakba.
Halkan csevegve és néha nevetgélve, a Hamasz emberei 1 méternél is szűkebb folyosókon kísérgették most a Reuters stábját. Ezeket fémlétrán lehetett megközelíteni egy kis aknában.
“Mintha csak otthon lennénk” – mondta a parancsnokuk. “A harcosok a két kezükkel ássák ezeket az alagutakat, ugyanúgy, ahogy a házaikat építették. Így aztán kényelmesen élnek itt, és biztonságban, mintha csak otthon lennének.”
A mennyezet az alagút egyes részein olyan magas volt, hogy kiegyenesedve sétálhattunk az agyag- vagy betonborítású padlón – mondják a Reuters újságírói. Lehetetlen volt az alagutak hosszát felbecsülni, de több irányba elágaztak a folyosók. Ha valaki bent van, a közlekedés vagy az 1,8 millió embernek otthont adó Gázai övezet fölött rutinszerűen átrepülő izraeli drónok zajából semmit nem hall.
Izrael azt mondja, az alagút-hálózatot fegyverszállításra és -tárolásra használja a Hamasz, és arra, hogy elrejtse a harcosait a katonák szeme elől.
Ez az alagút-rendszer külön áll a másiktól, a csempészalagutakétól, amelyek a gázai-egyiptomi határ alatt futnak. Egyiptom, amely biztonsági fenyegetésnek tekinti a Hamaszt, még a mostani háború előtt megsemmisítette azokat az útvonalakat.
Izrael július 8-án indította gázai offenzíváját, miután Gázából rakétákat lőttek át a határon. Az izraeli szárazföldi alakulatok július 17-én lépték át a határt, azzal a kinyilvánított céllal, hogy megsemmisítsék azokat az alagutakat, amelyeken iszlámista harcosok és fegyverek szivároghatnak be Izraelbe. Augusztus 5-én bejelentették, hogy a küldetést teljesítették.
A csatamezőn a Hamasz különböző taktikákkal fogadta az izraeli erőket, beleértve az alagutak használatát meglepetésszerű támadásokhoz. Az izraeli hadsereg 64 katonát veszített, több, mint hatszor többet, mint a 2009-es gázai invázió idején.
Izrael azt közölte, hogy több száz Hamasz-harcost ölt meg, és 30 alagutat semmisített meg. A Kasszam brigádok több tagjának tartottak temetést, de a Hamasz egy szót sem ejtett a saját veszteségeiről.
A gázai egészségügyi minisztérium 2016-ra teszi a palesztin áldozatok számát, és azt mondja, a többségük civil.
Az alagutakban a Hamasz egyik harcosa arról beszél, hogy újra feltöltik a fegyver- és rakétakészleteiket, és aládúcolják az alagút-hálózatukat.
“Békében előkészületeket teszünk, háborúban meg felhasználjuk azt, amit előkészítettünk.”