Habár a a peshmergák körében az nem számít újdonságnak, hogy a nők is jelen vannak, mivel 1996-ban alakult az első női alakulat, de az már igen, hogy ilyen nagy számban harcolnak a frontokon. Korábban ugyanis a „csatatéren kívül” tevékenykedtek, tehát adminisztrációs, egészségügyi, kommunikációs, kiképző és őrző-védő feladatokat végeztek el.
Csakhogy az Iszlám Állam nevű iszlamista szervezet térnyerése megváltoztatott mindent. A „kalifátus” nem ismer kegyelmet, s habár a kezdetben inkább kerülték a kurdokkal való összecsapást, most már komoly harcokra kerül sor a két fél között. (A cikk írásakor a kurdok – amerikai légicsapásokkal együtt – indítottak egy hadműveletet a moszuli gát visszafoglalásáért). A terrorista szervezet szélsőséges eszméi, amely tagadja és elítéli a női egyenjogúságot és a női nemi szervek csonkításától kezdve, a nikáb viselésén át, egészen a „szexdzsihádig” bezárólag szinte mindenre kötelezik a másik nem tagjait, komoly undort és ellenállást váltott ki a kurd nők körében. Ezért is döntöttek úgy, hogy akárcsak a szíriai társaik, ők is harcolni fognak az iszlamista csoport ellen.
A peshmerga női alakulatok négy zászlóaljat tesznek ki, s mindegyiknek van egy női parancsnoka. Ezenfelül saját tisztikarral is rendelkeznek, amelyek kinevezését egyrészt a női főparancsnokok, valamint a peshmergák vezérkara hagy jóvá.
„ A női alakulatok szinte az összes fronton képviseltetik magukat: Kirkuk, Dakuk, Dzsaval és Khanakin. A férfi egységekkel együtt gyakran csapnak össze az iszlamistákkal, valamint ők végzik a szükséges anyagok és felszerelések utánpótlását is.” – nyilatkozta az al-Monitornak Lamiah Qadir, az egyik zászlóalj főparancsnoka, akinek az egységei Dzsavalától 150 kilométerre fekszenek. Hozzátette még, hogy eddig nem voltak komoly veszteségeik, csupán sérültek, mert a város ellen még nem indítottak komolyabb hadműveletet az iszlamisták. Ők nem keresik a közvetlen konfrontációt az ellenséggel, azonban ha támadás érné őket, akkor arra már megfelelő választ adnának. Ezenfelül állandó összeköttetésben vannak két kurd peshmerga egységgel, sőt az iraki légierő egyik századával is, s így bármikor képesek lennének utánpótlást vagy felmentő sereget kérni.
A mesterlövész puskát tartó Qadir szerint továbbá azt mondta, hogy nincs szükség komoly feltételekhez ahhoz, hogy valaki csatlakozzon a női zászlóaljakba. „Elég csak az alapkiképzés, többi jön magától. Vannak köztünk még a nyolc általánost sem elvégzett negyven év körüli háziasszonyok, ahogyan a katonai akadémián tanuló fiatal hallgatók.“
„Két fontos részből áll a kiképzés: van az általános gyakorlat, amelyet a bázisokon végzünk, minden nap reggel hattól egészen estig. Többször végzünk futó, lövő és egyéb testi gyakorlatokat. A másik fontos részét a kiképzésünknek a politikai, kulturális és hírszerzési oktatás jelenti. Azután pedig besorolnak mindenkit kisebb osztagokba, majd járőrözni küldenek minket. Minden csoportnak van egy mesterlövész puskája, nehézgéppuskája és néha pedig egy RPG-je (rakéta meghajtású gránát). Általában mindig van velünk egy férfi peshmerga harcos is, aki tanácsadói és oktatói feladatokat lát el. – számolt be a napi rutinokról az egyik peshmerga női harcos Chelan Shakhvan, akinek férje és lánya is van, s a szüleivel együtt vesz csatlakozott az iszlamisták elleni háborúhoz.