December elején a Fülöp-szigetek kormánya kijelentette, hogy a nemzetközi döntőbírósságot venne igénybe a dél-kínai-tengeri területi vitái rendezéséhez Kínával. A kínai külügyminisztérium december 7-én nyilatkozatot bocsátott ki, amiben részletesen elmagyarázta Kína álláspontjának jogalapját, miszerint nem hajlandó részt venni a hágai Állandó Választott Bíróságnak a dél-kínai-tengeri területi vitákról szóló egyeztető eljárásában. Ezenfelül Peking keményen bírálta Manilát, mivel a szigetország egyoldalúan döntőbíróssági eljárást kezdeményezett, s ezzel a Fülöp-szigetek megszegte a nemzetközi jog által rárótt kötelezettségeket.
Azonban ezzel nem ért véget a történet, mivel hamarosan a Kínával szomszédos, de szintén területi vitákba bonyolódó Vietnam is megszólalt ez ügyben. „Vietnam határozattan elutasítja, hogy Peking a december 7-én kiadott közleményében kínai felségterületeknek nyilvánította a Hoang Sa és a Truong Sa nevű szigeteket” – nyilatkozta Pham Binh Minh vietnami külügyminiszter. A Hoang Sa a vietnámi megnevezés a Paracel-szigetekre a Truong Sa pedig a Spratly-szigeteket jelenti. Ezenfelül Hanoi bejelentette, hogy ők is a hágai Állandó Választott Bíróságnak nyújtanak be határozatot.
A hongkongi South China Morni Post nevű újság szerint Vietnam három követelést nyújtotta át Hágának: Kína először ismerje el a Fülöp-szigetek jogosságát a szigetvitákkal kapcsolatban. Másodszor a bíróság „kellő tekintettel” viszonyuljon Hanoi jogos követeléseihez a Spratly – és Paracell-szigetek esetében. Harmadszor ítélje el Kínát azért, mert a szigetek körüli tengert is saját gazdasági és biztonsági övezetének tartja.
Peking határozottan elutasította Hanoi követeléseit, mivel szerintük ezek teljesen „illegális és értelmetlen” követelések és „Kína soha nem fogja elismerni a nemzetközi bíróság joghatóságát ebben az ügyben”. Óva intette a vietnami vezetést attól, hogy esetleg Fülöp-szigetek mellé álljon a kérdésben és nyíltan támogatni kezdje Manila követeléseit. Ezenfelül közvetve az Egyesült Államoknak is „beszóltak”, ugyanis a közleményben elutasították a „nem régióbeli országok álláspontjait a szigetvitákkal kapcsolatban, amely csak bátorítást adhat a jogszerűtlen és alaptalan területkövetelésekhez”. Washington nemrég egy olyan tanulmány látott napvilágot, amelyben megkérdőjelezték Kína jogát a vitatott területekre.
Kína azzal váltotta ki először Manila, majd Hanoi haragját, hogy novemberben a Spartly-szigetek Jungsu nevű zátonyán egy 3000 méter hosszú és 200-300 méter széles mesterséges szigetet hozott létre. Megfigyelők szerint Kína az általa ellenőrzött 7 zátonyból 6-on kezdett mesterséges feltöltésbe, illetve építkezésekbe.
A Spratly-szigetek közül jelenleg Vietnam 29 szigetet, sziklazátonyt és homokpadot felügyel, Tajvan egyet, a legnagyobbat. Malajzia 3 szigetet birtokol, míg a Fülöp-szigetek, amely a Spratly-szigetek többségére igényt tart, eddig 8-at foglalt el. Brunei egy viszonylag kis területet tart a sajátjának, de azt nem vette birtokba.
A területek hovatartozását Kína és Vietnam történelmi érvekkel igyekszik alátámasztani. A Spratly-szigeteket 1938-ban szállták meg az indokínai francia gyarmatosítók, amit aztán a második világháborúban a japánok elvettek tőlük. A háború végére viszont kínai kézbe került a szigetcsoport északi része, míg a délit Dél-Vietnam szerezte meg. A kommunista Kína támogatásáért cserébe Észak-Vietnam elismerte Kína jogát a déli szigetekre. Miután 1975-ben az ország egyesült, akkor álláspontot váltottak, és mégsem ismerték el Kína területi igényét.
A kép forrása: Europress/AFP