A ruhaipar dolgozók sztrájkmozgalma mellett Kambodzsa legtöbbször azért kerül be a nemzetközi gazdasági hírekbe, mert iparszerűen zajlik az országban föld panama. 2000 óta 770 ezer embernek kellett elhagynia lakóhelyét és lemondania a megélhetést jelentő földterületről. A kisajátítások a lakosság 6 százalékát érintették, 4 millió hektárnyi terület került az ingatlanfejlesztők birtokába, az ország teljes művelhető területének 22 százaléka. Az ENSZ emberi jogi bizottsága többször elítélte a korrupción alapuló kisajátítást. A gazdag vállalkozó áron alul vásárolhatja meg a kinézett földet, persze ezért csúszó pénzt ad az ügyet intéző hivatalnoknak, de így is jól jár a vásárló. A föld tulajdonosa viszont nem. Ha nem fogadja el a nevetséges kártalanítási összeget, erőszakkal űzik el. A Világbank 2011 óta nem folyósít hiteleket Kambodzsának a földügyek miatt. De a kormányt mindez nem érdekli. Phnom Penhben, a fővárosban egy egész városrészt oda adtak egy vállalkozónak, aki történetesen szenátor is és jó barátja az országot 30 kormányzó Hun Sen miniszterelnöknek.
Ebben a negyedben volt a háza és a kertje a 75 éves Nget Khun virágárus asszonynak is. Ő nem fogadta el a felajánlott nevetséges kártérítést és tiltakozó tüntetést szervezett. A megmozdulás során letartóztatták, majd két társával együtt börtönbüntetésre ítélték a közrend megzavarása miatt. A harcot most egyetemista unokája folytatja, aki elmondta, hogy nagyszülei munkatáborban voltak a Vörös Khmerek uralma idején, visszatérésük után óriási erőfeszítéssel teremtettek új egzisztenciát. Most elvették a házukat és kertjüket, de nem adják fel, folytatják a harcot, erre bíztatja őt börtönben lévő nagymamája is. Az ítélethirdetéskor az ENSZ és az uniós tagállamok képviselői tiltakozó nyilatkozatot tettek közzé, de a kormány egyelőre a „független bíróság” ítéletére hivatkozik. (Fotó:AFP)