A rendszer két részből állna – felül egy ötszáz méter átmérőjű gömb, amelyben a lakások, szállodák, boltok és egyéb épületeke kapnának helyet, és egy olyan spirális struktúra, amelyik a tengeri talpazathoz lenne rögzítve és akár négyezer méter mélyre nyúlna. A tenger talajához rögzített részben kapnának helyet a gyárak, amelyek ritka földfémeket vagy éppen nemesfémeket termelnének ki a tenger alól. Az energiaszükségleteket a tenger felszín és a mélység közti hőmérséklet-különbségből oldanák meg, mikroorganizmusok pedig széndioxidot alakítanának át metánná, amivel fűteni lehet. Az ötletet a Shimizu építőipari vállalat Tokiói Egyetem és a JAMSTEC (Japan Agency for Marine-Earth Science and Technology ) tudósai dolgozták ki. A megvalósításhoz szükséges technológia akár 2030-ra rendelkezésre állhat, a költségek viszont csillagászatiak. Egyetlen ilyen úszó – alámerülő lakó és munkakomplexum ára 25 milliárd dollár – kb 6500 milliárd forint lenne. A Shimizunak nem ez az első sci-fibe illő ötlete – javasoltak már tengeren úszó várost és a Hold kö9rül épített naperőmű-gyűrűt is.
Japán tudósok megépítenék Atlantiszt
Az ötezer lakosú víziváros a felszínen is tudna úszni, de ha kell, alá is tudna merülni. A technológia akár már 2030-ra megvalósíthatóvá tenné az elképzelést.
(Visited 1 times, 1 visits today)