És a bírálatok nem csak ellenzéki oldalról jönnek. Egy kormánypárti képviselő azt mondta: „Teljesen fölösleges 60 milliárd jent, vagyis kb. 400 millió eurót elkölteni az előrehozott választásokra. Shinzo Abenak stabil többsége van a parlamentben, ahol simán megszavaznák az adóemelés elhalasztását”. A kormányfő azzal indokolta a törvényhozás feloszlatását, hogy az adó kérdése létfontosságú és ez ügyben ki kell kérni a választók véleményét.
A kritikus elemzők azonban rámutatnak: 1. A japán kormányfő saját hatáskörben, parlamenti jóváhagyással is változtathat egy korábbi kabinet és parlament adóügyi döntésén. Még az előző ciklusban hoztak törvényt az 5 százalékos áfa két ütemben történő, 10 százalékra emeléséről. Áprilisban 8 százalékra emelkedett az áfa, de azóta visszaesett a belső fogyasztás, fokozva az egyébként is meglévő gazdasági gondokat. Jövőre kellene 10 százalékra emelni, ezt halasztják el most 2017-re. 2. A japán kormányfőnek alkotmányos joga a ház feloszlatása, előrehozott választások kiírása. Ez önmagában nem kérdőjelezhető meg, de az indok, hogy kéri a választók jóváhagyását az adóemeléshez, hamisan cseng. „Az emelés evidens módon népszerűtlen, nem kell választás az elhalasztás jóváhagyásához” – mondják az elemzők. A rendkívüli választás valódi oka, hogy folyamatosan csökken a kormányfő népszerűsége. De még van akkora, hogy simán nyerjen a romokban heverő ellenzékkel szemben. Ha viszont végigcsinálja a ciklust a menetrendszerű választásokig, addigra megerősödhet az ellenzék és két év múlva már lehetne Abenak esélyes kihívója is. Most viszont egyedüli komoly esélyesként készülhet az idő előtti voksolásra. (Fotó:AFP)