Vlagyimir Putyin orosz elnök volt az első államfő, aki telefonon gratulált Fattah el-Szíszinek, miután az első nem hivatalos eredmények szerint ő lett Egyiptom hatodik elnöke. “Gratulációmat szeretném kifejezni Abdel-Fattah el-Szíszi”meggyőző” választási győzelméhez.” – mondta Putyin. A két államfő megállapodott arról, hogy amint lehetőség lesz rá, egy újabb hivatalos látogatást tesznek egymás országába. Ez az idő pedig most jött el.
“Szeretném kifejezni Putyin Elnök Úrnak a hálámat azért, mert maximálisan biztosított engemet a támogatásáról az egyiptomi elnökválasztások alatt. Ezenfelül az egész egyiptomi nép figyelemmel kíséri az oroszországi utamat, hiszen mindenki azt várja, hogy ismét gyümölcsöző lesz a viszony Kairó és Moszkva között, ahogyan már a múltban is előfordult. Azt hiszem minden várakozást képesek leszünk teljesíteni.” – jelentette ki Szíszi elnök az oroszországi útja előtt. Putyin hasonló szellemben várta őt: “Különös figyelemmel követtem az egyiptomi eseményeket. Ezenfelül értékelem és nagyra tartom, hogy Fattah el-Szíszi először hazámat választotta úti célul, amikor elhagyta az arab világot.”
Az előzetes információk szerint hatalmas előrelépések történtek az orosz-egyiptomi kapcsolatokban. Legelőször mindkét államfő megvitatta az arab világban zajló eseményeket, különösen a szíriai, iraki és gázai helyzetet. Helyi megfigyelők szerint “sok tekintetben volt egyetértés Putyin és Szíszi között.
Főleg három területen sikerült jelentős eredményeket elérni: mezőgazdaság, fegyverkereskedelem és beruházások. Az al-Ahram szerint ezek jelentősége egyenértékű Anvár Szadat külpolitikai fordulatával. A volt elnök 1972-ben kirúgta a szocialista országokból származó katonai szakértőket; Kairó 1976-ban felmondta a barátsági egyezményt a Szovjetunióval és egy évvel később Egyiptom bezáratta a szovjet katonai támaszpontot Alexandriában. Ettől kezdve Egyiptom az Egyesült Államok egyik legfontosabb szövetségese lett a régióban. Azonban most pont az ellenkezője történik: Egyiptom az Egyesült Államok helyett az Orosz Föderáció irányába fordult.
Putyin döntése alapján a 2014 és 2015 közötti időszakban Oroszország 5,0-5,5 millió tonna gabonát szállít Egyiptomba. Eddig sem volt alacsony az orosz gabonaexport mértéke: Moszkva tavaly körülbelül 3,6 millió tonnányi gabonát exportált az észak-afrikai országba, de ez most jelentős növekedést jelent. Cserébe Kairó 30 százalékkal növeli mezőgazdasági termékexportját Oroszországba, főleg narancsot, burgonyát, hagymát és fokhagymát szállítanak majd az orosz piacra.
A gazdasággal kapcsolatban ismét felszínre került az egyiptomi kormány márciusi ajánlata: Egyiptom tagja szeretne lenni az orosz-belorusz-kazah vámuniónak. Akkor még Mounir Fakhri Abdel Nour, Egyiptom ipari és befektetési minisztere, járt Moszkvában, ahol egy közös, szabadkereskedelmi övezet felállításáról és a szorosabb gazdasági kooperációról lehetőségeiről tárgyalt. Sokáig csend volt az elképzelés körül, de most Putyin és el-Szíszi megállapodott abban, hogy megvizsgálják szabadkereskedelmi övezet kialakításának a lehetőségét Egyiptom, valamint az orosz-belorusz-kazahsztáni vámunió között.
Előrelépés történt a régóta áhítozott orosz fegyverek területén is. Még 2013. november 13-án Szergej Sojgu orosz védelmi egyezett meg az egyiptomi kormánnyal, hogy Akkor az oroszok tárgyalások során korszerű helikoptereket, MIG 29M/M2 vadászgépeket és légvédelmi rakétákat ajánlottak fel eladásra. Azóta azonban elhúzódtak a tárgyalások, mivel Kairó nem tudta kifizetni a kért összeget, csupán légvédelmi rakétákat vásárolt az orosz hadi gyáraktól. Az orosz sajtó szerint most sikerült áthidalni az akadályokat és így megvalósult a három milliárd dollár értékű fegyvervásárlási egyezmény minden pontja, amely még többek közt az orosz Mi 35 harci helikopterekkel is bővült. Sőt, ami még nagyobb meglepetést okozott, hogy ezt a szerződést lényegében Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek fogja finanszírozni.
Azonban a legjelentősebb mind közül az a kijelentés volt, miszerint: Moszkva egy orosz ipari központ létesít Egyiptomban, amely része a Szuezi-csatorna bővítési projektjének, tehát orosz vállalatok és üzletemberek is részt vesznek a 72 kilométer hosszú és körülbelül 8 milliárd dollárba kerülő Szuez II-ben. Nem ez az egyetlen komoly orosz vállalatokat és szakembereket csalogató egyiptomi terv. Moszkva korábban részt vállalt az Egyiptomi Vas és Acélművek felújításában, amelyet még Gamal Abden Nasszer idejében építettek meg a szovjet szakemberek Kairó Helvan tartományában. A gyár rendkívül megszenvedte a forradalmakat, mivel nem egyszer betörtek oda és tönkretették a gépeket. Ezenkívül alumíniumkohók, vízi erőművek és a kairói metró felújítása szintén van tervbe véve, miközben a Rosatom még mindig szeretné, hogy Kairó írjon ki pályázatot az első egyiptomi atomerőmű megépítéséről, amelyen az orosz atomenergetikai vállalat is szívesen részt venne.
Egyiptom Mohamed Murszi bukása után szinte azonnal Oroszország felé kezdett el orientálódni. 2011 óta fokozatosan növekszik az orosz-egyiptomi kereskedelem nagysága. 2012-ben 3,2 milliárd dollárt tett ki a két ország bilaterális kereskedelme, miközben 2010 előtt még a fél milliárd dollárt sem érte el. Abdel Nour azt szeretné, ha a Egyiptom és Oroszország kereskedelmi mérlege ebben az évben elérné az 5 milliád dollárt. Ezenfelül Egyiptomnak sokkal több orosz beruházásra lenne szükség: az észak-afrikai országban jelenleg az orosz befektetések száma még a 70 millió dollárt sem éri el.