Nem az idén hivatalba lépő elnök az első, aki a tenger felé kívánja fordítani nemzetét. Widodo elődje, Susilo Bambang Yudhoyono már elkezdte erősíteni az ország pozícióját jelentős beszerzésekkel. Eddig két fregattot rendeltek Hollandiából, három korvettet az Egyesült Királyságból, és három tengeralattjárót Dél-Koreából.
A védelmi miniszter bejelentette, hogy a GDP 0.8%-ának megfelelő védelmi kiadásokat 1.5%-ra kívánja emelni. Az előző elnök ambíciói között is hasonló tervek szerepeltek, de a kormány soha nem tudta elérni ezt a szintet.
Widodo beszédében kijelentette azt is, hogy Indonézia felismeri a 21. században lezajló alapvető változásokat. „A gazdasági és geopolitikai világ gravitációs központja a Nyugatról áttolódik Kelet-Ázsiára. Az ázsiai országok felemelkedőben vannak.”
Az indonéz felségvizeken számos jelentős kereskedelmi útvonal halad át. Az ország szuverenitásán és a halállomány védelmén kívül a tengeri tengerek mélyén rejtőző energiavagyon védelmére is szüksége lehet Indonéziának. Északon Kína, délen Ausztrália lehet vetélytárs, de a helyi riválisok, mint Malajzia is fenyegetést jelenthetnek.
Az elnök beszédét otthon jól fogadták. A gyarmati korszak előtt jelentős tengeri hatalmat képviseltek az indonéz királyságok. Az európaiak megjelenésével viszont a belföldi mezőgazdaság felé irányult a legtöbb figyelem, ami a mai napig érezteti hatását.