Xi Jinping kínai elnök és Nawaz Sharif pakisztáni kormányfő írta alá a befektetésekről szóló szerződéseket. A kínai kormány külön közleményben hangsúlyozta, hogy színtiszta kínai beruházásokról, tehát nem segítségről, hitelekről vagy közös üzletekről van szó. A tervek szerint kínai cégek négy elektromos erőművet építenek és szénfeldolgozó üzemeket is. Pakisztánban mindennaposak a nagy áramkimaradások, az ország állandó energiagondokkal küzd.
Ezek enyhítéséhez próbál most Kína hozzájárulni. És mit kér cserébe a 42 milliárd dolláros beruházásokért? Mindenekelőtt azt, hogy Pakisztán fokozottan ügyeljen a két ország közös határtérségére. Pakisztán ugyanis Kína távol-nyugati tartományával, Xinjianggal határos. Xinjiang őslakói a muzulmán ujgurok, akik ma már kisebbségben vannak, annyi kínai települt ide. Az őslakosság kulturális és vallási identitásáért harcol. Peking viszont minden ujgur mozgalmat szélsőségesnek, iszlamistának bélyegez. A kínai kormány szerint az ujgur mozgalmak kapcsolatban állnak a világ többi szélsőséges muzulmán szervezetével, így például a pakisztáni tálib mozgalommal is. Ezért számít Peking az iszlamabadi kormány segítségére. Ezt Nawaz Sharif meg is ígérte. Pakisztán legfőbb szövetségese Kína. A régi barátság hátterében az áll, hogy Pakisztán fő ellensége, India Kínával is rivalizál. Az „ellenségem ellensége a barátom” elv hat a gazdasági kapcsolatokra is. Nem rég India a Kínával tengeri határvitákban álló Vietnamnak adott el katonai őrhajókat, és a mostani kínai-pakisztáni ügyletet is nyilván motiválja a kínai-indiai rivalizálás is. (Fotó:AFP)