A 34 éves Ali Saboonchi korszerű technológiájú amerikai ipari termékeket adott el iráni partnereinek, márpedig ezek kiviteli tilalom alatt állnak az országban. A férfi elsősorban az iráni olajiparnak szállított berendezéseket. A szövetségi bíróság várhatóan csak a jövő év elején szabja ki az elítélt pontos büntetését. Saboonchi akár 20 év börtönt is kaphat összeesküvés és embargóval sújtott országba történő illegális export címén.
Közben nemcsak Iránon kívül, hanem belül is zajlanak a viták az iráni atomprogrammal kapcsolatos tárgyalásokról. A mérsékelt iráni politikusokból álló kormány ugyanis a konzervatívok és a Forradalmi Gárda állandó célkeresztjében van. Tegnap a perzsa ország elnökénél, Hasszán Roháninál betelt a pohár és élő adásban jelentette ki: “Egyesek jelszavakat kiabálnak, de valójában nyúlszívű politikusok. Amint tárgyalni akarunk, mindjárt remegni kezdenek. Az ördögbe is! Keressenek maguknak egy helyet, ahol megmelegedhetnek. A megegyezéstől való fóbia hiba.” – jelentette ki az elnök, hozzátéve, hogy “a világ legjobb diplomatái” állnak Irán rendelkezésére az atomtárgyalásokhoz.
Természetesen Roháni nemcsak a belpolitikai ellenfeleit, hanem azokat is bírálta, Róháni, akik külföldön Irán-fóbia és iszlámgyűlölet miatt utasítanak el minden megállapodást az iráni atomprogramról, s azzal vádolják Teheránt hogy atomfegyver gyártására törekszik. “Irán nem törekszik és nem is fog soha törekedni tömegpusztító fegyver gyártására, mert ez ellentétes a hitünkkel, a saríával és a legfelső vallási és politikai vezető, Ali Khamenei 2005-ös fatvájával. – tette hozzá azt államfő.
Az elnök olyan megoldást szorgalmazott az atomválságra, amelyből mindkét fél győztesként kerül ki. “Valaki azt mondta nekem, csapjuk be a másik felet, erre azt feleltem, hogy a világ fejlődött. Egyesek ötven évvel a történelem mögött kullognak” – jelentette ki az ultrakonzervatívokra utalva. Hozzátette: Irán baráti kapcsolatokra törekszik a világ többi országával, az atomprogram kérdésében azonban megvédi jogait és nemzeti érdekeit. “Eltökéltek vagyunk a probléma rendezésére, de jogainkból semmiképpen sem engedünk.”
Irán és az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia), valamint Németország vesz részt a tárgyalásokon, amelyek célja, hogy végleges megállapodással oldják meg az iráni nukleáris válságot. Az első, januárban életbe lépett megállapodásban Irán beleegyezett atomprogramja egy részének befagyasztásába, ennek fejében a nemzetközi szankciók egy részét feloldják. Július vége lett volna a végső megállapodás eredeti időpontja, de Irán haladékot kapott és a tárgyalások szeptemberben folytatódnak.