Csak pár ezren vannak az ultranacionalista szervezet tagjai, de igen aktívak. A net felerősíti a hangjukat a távol-keleti szigetországban. “Elegünk van abból, hogy mindig csak Japán háborús bűneiről hallgassunk történteket! Mi történt Hirosimában és Nagaszakiban?! Ki beszél az amerikaiak háborús bűneiről?”- kérdezi egy 26 éves aktivista, aki egész Japánban kampányt szervezett azért, hogy ne épüljenek emlékművek azoknak a koreaiaknak, akik a háborús időkben az elnyomás áldozatai lettek. Korea 1910 és 1945 között Japán gyarmata volt. Ebben az időben a koreaiak brutális elnyomás áldozati voltak saját hazájukban. Közülük több milliót Japánba vittek, ahol munkaszolgálatosok voltak, rémes körülmények között. A fiatal nőket szexrabszolgaként “alkalmazta” a császár hadserege, amely bordélyházakat tartott fenn minden nagyobb laktanya mellett az egész japán birodalomban. Japán nem nagyon sietett elismerni a háborús bűneit, de a fiatalabb nemzedékek lassan ráébredtek arra, hogy Ázsia legtöbb országában utálják őket a szüleik második világháborús viselkedése miatt. A lelkiismeret-furdalás no meg Dél-Korea határozott fellépése vezetett el oda, hogy lassan Japánban is megindult a háborús bűnök beismerése.
Most azonban megváltozott a helyzet. Újra megkezdődött a háborús bűnök tagadása, vagy lekicsinylése, és a nemzeti öntudat középpontba állítása. Egyrészt, mert Japánban 20 éves elhúzódó gazdasági válság van, amely aláássa a társadalom konszenzusát és magabiztosságát. Másrészt a nagy vetélytárs, Kína megelőzte Japánt, és Amerika mögött immár a Mennyei-Birodalom a világ második legnagyobb gazdasága, melynek növekvő fegyveres ereje nemcsak Japánt nyugtalanítja, de Amerikát is. Nem véletlenül épp Tokióban jelentette ki Obama amerikai elnök, hogy az Egyesült Államok megvédi Japánt, ha kell Kínával szemben is. Japánnak tehát nincsen szüksége önálló atom ütőerőre, ahogy a szélsőjobb ezt javasolja a távol-keleti szigetországban.
Van egy harmadik oka is a nacionalista szélsőjobb megerősödésének, ez pedig maga a miniszterelnök. Abe Shinzo markánsan konzervativ és markánsan nacionalista. Többször járt a Jaszukuni szentélyben, ahol Japán hőseinek állítottak emléket. A hősök között ott vannak azok a japán vezetők is, akiket mint háborús bűnösöket kivégeztek a második világháború után. A kormányfő úgy véli: Kína növekvő befolyását a nemzeti öntudat felélesztése révén lehet ellensúlyozni Japánban. Nem veszélytelen gondolkodásmód ez, hiszen Japán épp erre a határtalan nemzeti öntudatra építve foglalta el Kelet-Ázsia jórészét.
Obama elnök ismét Ázsiába készül. Véleménye az, hogy a huszonegyedik század Ázsia évszázada lesz. Ezt Tokióban és Pekingben is így gondolják, csakhogy mindenütt más következtetéseket vonnak le belőle. Obama elnöknek nincs könnyű dolga. Úgy kell nagykoalíciót kialakítania az egyre erősödő 1,4 milliárdos Kínával szemben, hogy közben szövetségesei is megőrizzék a józan mértéktartásukat. Különben egy nacionalista Japán újra a fegyverkezés útjára léphet, ennek pedig beláthatatlan következményei lehetnének egész Ázsiára, sőt az egész világra nézve.