Kína betiltja az összes olyan filmet, melyben a szereplők időutaznak. Az indoklás igen egyszerű: “tisztelik a történelmet.”
Mi kicsit utánanéztünk a dolognak, és kiderült, hogy a kormány részéről ez igen komoly lépés. Egy újságíró szerint az időutazós televíziós sorozatok rendkívül népszerűek Kínában.
„Általában a főhősök a mai „modern” világ szülöttei, akik valamilyen módon végül utaznak az időben, többnyire egészen vissza az ősi Kínába. Ott folyamatos sokként éri őket a rengeteg kulturális különbség, amit lassan, de biztosan megszoknak a szereplők, végül pedig elindul az elengedhetetlen romantikus szál. A kínai közönség szereti ezt a műfajt, ezért senki nem örül annak, hogy az ilyen drámák készítését leállítják.”
Az újságíró azt is hozzáteszi, hogy az állami rádió, film-és televízió hivatal bejelentette: “nem engedik többé, hogy a producerek és írók ilyen módon megmásítsák a történelmet. Ilyesmi semmi esetre sem történhet eztán meg.”
Fontosabb kérdés lehet, hogy mi az időutazós filmek hátterének sikere? Nálunk nyugaton ezek inkább szórakoztatóak, és elkalauzolnak egy olyan világba, ahol korábbi tetteinket, hibáinkat megváltoztathatjuk, vagy megismerhetünk régi-régi világokat. Az ilyen filmek nagy társadalmi változást nem nagyon váltanak ki, inkább elgondolkoztatnak, vagy kikapcsolnak.
Kínában azonban más a helyzet, hiszen az ország nem is olyan régen gyökeres változásoknak indult, így a régi kínai társadalmi kép, valamint a mai modern világ értékrendszere sokban különbözik. Egyes elemzők szerint a kínai időutazós filmek nem csak szórakoztatni kívánják a közönséget, de lehetőséget adnak arra is, hogy a néző eljusson egy olyan kínai világba, ahol, bár a szokások viszonylag elavultnak tűnnek, vagy furcsák, de jelen van a szeretet és a boldogság. Talán a kínaiak számára az ilyen filmek jelenthetik a szabadságot a mai szűk, korlátozott világban. Nos, lehet, hogy ez az, amiért bevezetik a fenti szabályozást.
A régi kínai társadalmi kép teljesen mást mutat ugyan, mint a mai modern világ, de az emberek rájöhetnek arra, hogy lehet máshogy is élni. Más elvek szerint. Jómagam például azért szeretem az olyan kínai filmeket, melyekben a régi Kínát ismerhetjük meg, mert ezekben az erkölcsi magatartás, a tiszteletreméltó viselkedés, az emberek segítése rendkívül fontos szempontok, melyek az ősi kínai tanításokból, vagy a buddhizmusból erednek. Mára Kína megváltozott, amit talán maguk a kínaiak is éreznek, így néha napján jól esik elmerülni olyan filmekben, melyekben még ott van a nemes kínai hangulat. Persze ez csak feltételezés…
Lehet, hogy Kínában már régen feltalálták a időgépet, és kiderült, hogy mégsem olyan jó vicc utazgatni az időben és megváltoztatni dolgokat. Az emberek még csak ne is gondoljanak rá.
Vajon a „Vissza a jövőbe” trilógia sem nézhető Kínában?