Az Oktatási Minisztérium szerint a szülők átlagosan 347,000 wont ( 80 ezer forint) költenek havonta egy gyermek magán-oktatására. A háztartások jövedelme mindösszesen 1,1 százalékkal nőtt a második negyedévben. Tavaly ez csak 0,8 százalék volt. Ez arra ösztönözte a háztartások többségét, hogy szorosabbra húzzák a nadrágszíjat.
A tavalyi év második felében a dolgozók 50,7 százaléka kevesebb mint 2 millió wont (kb. 459 ezer forint) keresett havonta, és legtöbbjük nem állandó alkalmazott. Tekintettel arra, hogy a minimális megélhetési költség (a kormány által meghatározottak szerint) 1.63 millió won (kb.369 ezer forint) egy négytagú családban, a háztartások nem tudnak megtakarítani.
Az állandó munkahellyel rendelkezők sincsenek jobb helyzetben Dél-Koreában, hiszen a csökkenő bevételek miatt szinte minden szektorban elbocsájtások történhetnek. Tavaly például csaknem 10 ezer munkavállalót bocsájtottak el a pénzügyi szektorból, így az ott dolgozók többsége rettenetes félti munkahelyét.
Lee Ji-pyeong az LG Gazdaságkutató Intézet munkatársa azt mondja: “Japán hosszú távú gazdasági visszaesésnek indult 1997-ben, ami a bérekre és a foglalkoztatottságra komoly hatással volt. Nekünk arra van szükségünk, hogy kidolgozzuk a megfelelő intézkedéseket, melyek biztosítják a munkahelyek számának megtartását, valamint a jövedelmek növekedését.”
Vagyis a válságot követő növekedés lassúsága még a dél-koreaihoz hasonló erős gazdaságokban is gondokat okoz.
(Photo:AFP)