Ez a fundamentalista gondolkodásmódból eredő jogszabály, amely megtiltja a táncolást, Japánban él és virul. A Japán klubok eközben éjszaka engedélyezik a táncolást, amíg a hatóságok rá nem jönnek a csínyre. Ennek figyelmeztető előszele sincs, a lebukással csak akkor szembesülhetnek, amikor a hatósági tisztek berúgják a klub ajtajait.
A ‘Fueiho’ (törvénykezés kontrollja a szolgáltató és szórakoztató üzletekben) kardja lóg figyelmeztetően minden klub fölött. Nézzünk utána, miért ez a nagy félelem a tánctól és zúzástól Japánban?
Privát táncosok
A Fueiho törvény 66 évvel ezelőtt lépett életbe, hogy visszaszorítsák az amerikai megszállás alatt burjánzó prostitúciót. Lelkiismeret-furdalás nélkül tehetjük fel a jogos kérdést: miért van még mindig életben ez a törvény?!
Sokszor az újonnan született törvények nem mások, mint válaszok egy éppen aktuális társadalmi problémára, majd a törvénykönyvekben “felejtődnek”. Például még azt is törvény szabályozza, hogy hogyan gúnyolhatunk ki valakit, aki nem fogad el egy párbajkihívást. Viszont a Fueiho kicsit más kategória, ugyanis az évek alatt több módosításon is átesett. Sőt, széles körű jogszabállyá nőtte ki magát, ami kihat a családi üzletek, az éttermek, de még a call-girl-ök felügyeletére is.
Az előbbi vállalkozások közül van amelyik engedélyezi a táncot, és van, amelyik nem. Végül is a tánc akár legális is lehet, a megfelelő engedélyek birtokában, és ha a hely betartja a működési feltételeket. Viszont ezek a kritériumok annyira konkrétak, mintha egy tál spagettit próbálnánk kibogozni: semennyire.
Vak szemek
Évekig így ment a dolog. A partikat mégis megrendezték, és a tánc akkor is átsöpört Japánon. A legtöbb helyszínnek persze, ahol az emberek kitáncolhatták magukat, nem volt meg a Fueiho engedélye. Miért kell egy üzlet elé állni, amíg az emberek nem vadulnak addig, hogy kinyírják egymást? Valamilyen oknál fogva pár ember éveken át megkapta a jogot, aztán néhányan bevadultak, és kinyírtak pár embert.
Az első incidens a 80-as években történt, amikor két iskolás lányt megtámadtak, majd meggyilkoltak, miután a támadót kitessékelték a Kubukicsó diszkóból. Az emellett fennálló más ártalmak, valamint a közfelháborodás azt eredményezte, hogy tovább szorítottak a Fueiho feltételein.
Ennek eredményeként sok klub változtatott a profilján, hogy megkaphassa a működési engedélyt, és kizárták a táncot a helyszíneikről. Ez még oké is, de amíg egy felpaprikázott őrült nem gyilkolt meg másik két embert, miért állt a rendőrség a tánc útjába (és így a night clubok üzleti tevékenysége elé is)?Aztán csak ki lett valaki paterolva az utcára, és ölni kezdett.
2010-ben egy egyetemi hallgató az amerikai Mura területen, Oszakában halálra vert egy embert egy night clubban. Ez nem egyedi eset, a legtöbb ilyen incidens kapcsolatba hozható az alkohol-és drogfogyasztással. Ennek a tragédiának a hatására a rendőrség nem csak Oszakában, hanem az egész országban kezdett sorra lecsapni a clubbokra.
A következmény
A 2010-es Amerika-Mura Oszaka incidens után a razziák mindennapossá váltak, és zéró-toleranciát vezettek be. A klubéletnek meg kellett volna szűnnie. Sok városban ez be is következett, Tokióban azonban a tulajdonosok vállalva a bizarr bizonytalanságot, folytatták tevékenységüket, s radarokkal próbálták kiszúrni a közelgő razziákat.
Kanemicu klubjában 2012-ben tartottak házkutatást annak ellenére, hogy az üzlet két évtizede súlyos balesetek nélkül tevékenykedett. A tulaj két hónapig ült börtönben, miután bűnösnek találták, aztán ártatlannak nyilvánították, végül kiengedték. A bíró szerint a Noon-ban engedélyezett tánctevékenység nem biztosított annyi testi kapcsolatot a vendégek között, hogy megsértsék az “orgia-tánc” Fueiho által leírt szabályát, így nem élt vissza az engedélyével sem.
Kanemitsu és a Fueiho – Mentsük meg a Noon Clubot című dokumentumfilm előzetese.
{youtube}vqwcfLvFIbg{/youtube}
Most azonban az ügyészség reményei szerint az új tanúk sikert hoznak a fellebbezésükhöz. Feltételezések szerint a tanúk meg tuják erősíteni, hogy igenis volt testi kontaktus a vendégek között. Ez aduász Kanemicu ellen.
Eközben megjelent a Let’s Dance csoport, hogy véget vessen a Fueiho vérlázító korlátozásainak. A csoport a véleménynyilvánítás szabadságával küzd a szabályok lazításáért, petíciókat és egyéb kampányokat bevetve.
A csoportnak már sikerült elérnie, hogy az Országos Rendőrügynökség összehívjon egy szakértői konferenciát, hogy megtalálják a módját, hogyan lehetne lazítani a Fueiho táncra vonatkozó szabályain.
Miért?
Az viszont még mindig kérdés, hogy a Fueiho miért él még napjainkban is úgy, hogy fő célja a prostitúció visszaszorítása? Egyértelmű válaszok nincsenek, teóriák annál inkább. A Time Out Tokióban 2012-ben azt írta, hogy a lazítások a bürokráciának hála egyszerűen véghezvihetőek lennének, hiszen a kormány a kora 2000-es években már elkezdte átnézni a törvény hasznosságát, és lemérni, hogy a valóságban mennyire betartható.
Abban az esetben, ha a Fueiho és a tánc szabályozása végre elavultnak nyilvánul, muszáj lesz azt részletekre bontani, ezért állítólag a hatóságok meg akarják mutatni, hogy lehet ezt ma is hasznosítani, gyorsan és könyörtelenül felzárkóztatni a törvényt a több évtizedes felzárkóztatással.
Szem előtt kell tartanunk, hogy a fenti okfejtés csak spekuláció. A fejesek talán azért akarják mindenféle kifogásokkal megőrizni a törvényt, mert az hatékony eszköz a Japán rendőrség kezében. Mivel a Fueiho szinte minden konkrétumot nélkülöz, így mindenre felhasználható. Példádul, ha túl hangos a zene, vagy a tánc közbeni testi kontaktus, vagy hogy a club alapterülete nincs 66 négyzetméter.
Miután a hatóság megállapítja a jogsértést, rögtön szabad kezet kapnak a helységek átkutatására, a személyzet és tulajdonosok kapcsolatainak feltérképezésére és bankszámláik átvilágítására. Pont ez történt Kanemicu Úrral azon a végzetes tavaszi napon 2012-ben. Bár nem ez az erő az, ami eltörli majd a szervezett bűnözést, vagy a kábítószer-hálózatokat, mégis sok előnye élvezhető ki a bűnüldözésben, így nem csoda, hogy a hatóságok ragaszkodnak hozzá.
Innen nézve
Ha a fenti elmélet helyes, akkor valószínűleg a táncklubok óvatosan bár, de lassan megnyitják kapuikat. A rendőrségi razziák elindulásakor elindul az ördögi kör. Amit felépítenek a klubtulajdonosok a Fueiho után, azt majd megpróbálják lebontani a törvény felszínes változataival.
A végén nem marad semmi, ami a tánc útjába álljon. Végtére is az emberek már az ősidőktől kezdve számos okból perdültek táncra. Táncoltak ima közben, esőt kérve az istenektől, vagy a vadászat sikerességéért. A tánccal megőrizték erőnlétüket, és ápolták a közösségi szellemet, valamint ünnepeltek.
Elég a sírásból, nevessünk, ideje táncolni!